Többnapos vízitúra esetén választanunk kell, hogy hol hajtjuk álomra fejünket. A pénztárca, az időjárás, az eltérő igények együttesen határozzák meg azt, hogy egy csapatnak egy panzió, egy bérelt faház, egy sátras kemping, vagy a vadkemping a legmegfelelőbb megoldás.

A vadkemping (vagy más nevén folyóparti csövezés) azt jelenti, hogy nem kijelölt szálláson vagy táborhelyen éjszakázik a csapat, hanem a folyóparton éppen ott, ahol kedvük van hozzá. Megteheti-e legálisan ezt a vízitúrázó vagy muszáj neki a kijelölt táborhelyeken aludnia?

Reggeli kép a Mura folyón vadkempingezés közben

1.1. A régi szabály

A régi, manapság már nem aktuális, de még mindig nagyon sokak által idézett és hatályosnak tartott 1986-ban, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala által kiadott 6001/1986. TK. 12. anyaga kimondta:

„Vízitúrázók a túra (vízfolyás) útvonalán érintett helység területén a vízparti táborozásra kijelölt helyen, ennek hiányában a vízfolyásnak a helységek belterületi határain kívüli részein – a parttól mintegy 50 méteren belül – táborozhatnak. Tavakon, állóvizeken történő vízitúrázásnál csak az erre kijelölt helyen lehet táborozni. A vízitúrázó táborozók kötelessége a környezet és a tisztaság megóvása.”

Ebben az időben még ismert fogalom volt a tiltott helyen való táborozás (17/1968. (IV. 14.) Kormányrendelet), azaz ennek a rendelkezésnek a lényege az volt, hogy a vízitúrázó lehetőséget kapott arra, hogy a folyóparton töltse az éjszakát.
Ezt páran még kibővítették pár plusz információval:
Hogy egy helyen csak egy éjszakát lehetett tölteni, illetve azzal, hogy 300 méteren belül (egyesek szerint ettől eltérő távolságon belül) nem lehet kiépített, hivatalos táborhely (mert akkor oda kell menni), önkormányzat felülbírálhatja, nem lehet magánterület… Bla-bla… Mivel már úgysem aktuális, a dolognak egy a vége: mindegy hogy is volt pontosan, de én személy szerint jónak tartom, hogy abban az időben a vízitúrázók táborozását lehetővé tették. Mindig örülök ha bármilyen formában támogatják a tömegsportokat, különösen a vízitúrázást.

1.2. Aktuális rendelkezések

1996.évi LIV. Törvény: AZ ERDŐRŐL ÉS AZ ERDŐ VÉDELMÉRŐL

A törvény teljes terjedelmében elolvasható az Interneten egy rövid guglizás után. Én ide csak azokat a részeket másolom be rövid értelmezéssel, amik a vadkempingezés miatt fontosak.

„Az erdő fenntartása és védelme az egész társadalom érdeke, jóléti szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdővel csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon lehet gazdálkodni.”
Tehát a tiéd, az enyém, mindenkié az erdő. Közös, közös használat, közös felelősség.

I. Fejezet 1. § (3):
„Védett természeti területen lévő erdő esetén e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
Az erdőtörvényben foglalt rendelkezéseket természetvédelmi területeken felül lehet bírálni.

I. Fejezet
„4. § (1) E törvény hatálya kiterjed:
a) az erdőre, annak élő és élettelen alkotóelemeire, területére és a vele természetben összefüggő, az erdei életközösség fennmaradását, és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló, továbbá az e törvény alapján időlegesen igénybe vett földterületre;
b) a külterületen található fára, fasorra, facsoportra és fás legelőre (a továbbiakban együtt: fásítás);
c) az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló helyhez kötött létesítményre (továbbiakban: erdészeti létesítmény).
(2) E törvény hatálya nem terjed ki a faállománnyal borított földrészletek közül:
a) a belterületi élőfagyűjteményre (arborétum);
b) a közparkra;
c) az üzem-, major-, valamint tanyafásításra;
d) az erdőtömbön kívüli karácsonyfa-, díszítőgally-, vadgyümölcs- és vessző termelését szolgáló földrészletre;
e) a szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására szolgáló fásított területre;
f) az út, a vasút, valamint az egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásításra,
g) a folyó medrében, a mederben keletkezett zátonyon, továbbá – ha önálló földrészletnek minősül – a patak, a csatorna medrében lévő facsoportra, illetve azokat szegélyező fásításra.”

A meder a vízfolyást vagy állóvizet magába foglaló természetes mélyedés vagy kiépített terepalakulat, amelyet meghatározott partvonalig a víz rendszeresen elborít. Azaz a folyó partja már nem meder. Tehát amennyiben a folyópart megfelel az alábbi feltételeknek, akkor érvényes rá az erdőtörvény.

„Az erdő meghatározása
5. § E törvény alkalmazásában erdőnek kell tekinteni a földművelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) által rendeletben meghatározott fajú fás növényekből és a társult élőlényekből kialakult életközösséget (a továbbiakban: erdei életközösség) annak talajával együtt, függetlenül attól, hogy a faállomány vagy az életközösség valamelyik más eleme átmenetileg hiányzik.”
Tehát nem a fától lesz erdő az erdő. Gondoltad volna? A törvényben azonban pontosan meg van határozva, hogy mitől erdő az erdő. Ott megtalálod.

VIII. Fejezet
„80. § (1) Az erdőterületen – annak rendeltetésétől függetlenül – üdülés és sportolás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére ott tartózkodhat, melyet az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte. A fokozottan védett természeti területen levő erdőben való tartózkodásra a természetvédelmi jogszabályok az irányadók.”
„81. § Az erdőterület üdülési, illetőleg sportolási célból – a kijelölt út kivételével – nem vehető igénybe, amennyiben az
A) az erdősítés területe, amíg a rajtalévő faállomány a két méter átlagos magasságot el nem éri;
B) az erdészeti szaporítóanyag termelését szolgáló földterület (csemetekert);
C) az erdőrezervátum területe; továbbá
D) ha az erdőterületre való belépést az erdészeti hatóság erdővédelmi, a természetvédelmi hatóság természetvédelmi okból, illetőleg az illetékes katonai, határrendészeti vagy nemzetbiztonsági szerv megtiltotta.”
„82. § (1) Az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőterületen:
A) huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni, lakókocsit felállítani;”
„85. § Aki az erdőterület látogatását korlátozza, az köteles a helyszínen a megfelelő tájékoztatásról gondoskodni„

Értelmezésem szerint a 85. alapján a korlátozást ki kell táblázni. A 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről alapján a természetvédelmi területeken a vadkempingezésre vonatkozó korlátozás jogszerű, illetve jogszerű az önkormányzatok korlátozása is.

A jogi előírásokat összefoglalva jelenleg Magyarországon vízitúránk közben eltölthetünk egy éjszakát ott, ahol ezt külön nem tiltják.

(Mellékesen megemlíteném, hogy sok országban teljesen tiltott a vadkemping. Példának okáért horvátországi tengeri kajakozásunk közben elég költséges meglepetés érhet minket, ha a határátlépésünk után 24 órával, ellenőrzéskor nem vagyunk bejelentkezve egy szálláshelyre.)

37/2007.(VII.23.) Eüm-SZMM együttes rendelet 4. § alapján legalább 6 héttel be kell(ene) jelenteni a táborhely szerinti illetékes (vándortábor esetén az induló hely számít) ÁNTSZ-nek a tábor helyét, időpontját, várható létszámát. A táborokkal kapcsolatos többi egészségügyi előírást is az előbb említett rendeletben találjuk.

2. A vadkemping és a természetvédelem

A vadkemping előnyeiről nem kell sokat beszélnünk. A vadkempinggel együtt járó közös felelősségünkről viszont mindenképpen beszélnünk kell.
Azt kellene megérteni mindenkinek, hogy nem gondolkodhat senki önzően és felelőtlenül úgy, hogy majd én vadkempingezek, a többiek pedig menjenek kempingbe! Ha mindenki így gondolkodik, akkor nagyon könnyen visszafordíthatatlan kárt okozhatunk még úgy is szeretett vizeinkben és a partjaikon, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk.

Megpróbálom összefoglalni, hogy mivel terheljük a környezetet a vadkemping közben:

Szemét
A vadkempingezők egy része sajnos a szemetet egész egyszerűen otthagyja a táborhely környékén. Más része elássa, megint mások belerakják a kihelyezett szeméttárolókba vagy a következő településen, kempingben (víz felől könnyű bemenni) kiteszik. Véleményem szerint amit hozol vadkempingezni, azt vidd is haza! (A cigarettacsikket is!) Aki ezt nem vállalja, menjen fizetős kempingbe, ott megoldott a szemét elszállítása! A fizetős kempingekben a szemétszállítás díja benne foglaltatik az árban. Természetesen a lebomló hulladékot eláshatjuk.

Tűzifa
Elég valószínűtlen lenne, hogy a vadkempingezők hozzák magukkal a tűzifát. De nem is kell. Élő fát SOHA ne vágjunk ki a tábortűzhöz, csak letört, lehulló kiszáradt fákkal, gallyakkal, hordalékfával tüzeljünk. Ne használjunk el több fát, mint amennyi feltétlenül szükséges! A tábortűznél mindenképpen be kell tartani a tűzgyújtásra vonatkozó előírásokat, korlátozásokat. Ha már van tűzrakóhely, akkor ne építsünk újat, hanem használjuk a már létező tűzrakóhelyeket.

Zaj
Némely vízitúrázó csapat előszeretettel táborozik a települések mellett közvetlenül kissé hamiskás módon, álnomád körülmények között. Gondoljunk arra, hogy nem csak mi járunk evezni, és nem valószínű, hogy egész nyáron a részeg vízitúrázók késő éjszakába nyúló visítását szeretnék hallgatni a falubeliek. Ha a településektől távol vadkempingezünk, akkor pedig a vadon élő állatokat zavarjuk ordítozásunkkal.
Vadkemping = csend

Pisi, kaki
Nincs lehangolóbb, fertőzésveszélyesebb és gusztustalanabb látvány, mint egy körbeszart táborhely. Vadkempingezésnél a nagy dolgokat ássuk el. Nem kell ásót sem cipelni magunkkal, az evező tollával is el tudjuk ásni. (Gyengébbek kedvéért: ásol egy lyukat, belekakálsz, rátolod a földet. Nyugi, tiszta marad az eveződ.) Lehetőleg a vizeletünket is temessük be, de a lányok pisi után a papírzsepit semmiképpen ne hagyják ott!

Tisztálkodás, mosogatás
Mosakodni és mosogatni kell. A tisztítószeres víz semmiképpen ne a folyóba folyjék bele, ássuk el már csak azért is, mert a mosószeres élelmiszermaradékot is megeszik az állatok. (A maradék, romlott, felesleges élelmiszert is ássuk el, mert különben emiatt is megbetegedhetnének az állatok.)
(Nagyon rossz és elítélendő szokás az, hogy költségtakarékosság miatt vadkempingezik egy csapat, viszont a kiépített kempingek infrastruktúráját használják fürdésre, szemétlerakásra, be- és kiszállásra.)

Növények
Gazdagon burjánzó növényzet esetén biztosan nem tudunk úgy letáborozni, hogy a növényzetben semmi kárt ne tegyünk. Sátorhelyünket válasszuk meg úgy, hogy a lehető legkevesebb kárt okozzuk a növényzetben! Legyünk tisztában a védett növényekkel és azokat kerüljük ki! A táborozáshoz nem kell száz négyzetméteres területet evezővel lekaszálni.

Állatok
Egy sötét erdőben táborozva sokkal nagyobb biztonságban vagyunk, mint egy sötét városban. Őztől, rókától még soha nem kaptam pofont éjszaka a folyóparton, mert nem adtam neki 200 Ft-ot, de embertől már igen. Úgyhogy nincs mitől félned, Magyarországon csak egy veszélyes állat van, az ember.
Próbáljunk meg úgy viselkedni, hogy a lehető legkevésbé zavarjuk az állatokat! Gondoljunk arra, hogy ők vannak otthon, mi csak vendégek vagyunk.

Aki a fentiek közül bármelyiket nem tudja betartani, az ne vadkempingezzen!

Bizonyos túraútvonalakon a kiépített kempingek hiánya vagy ezek egymástól lévő túl nagy távolsága miatt kénytelen a csapat vadkempingezni.

Minél kisebb a létszáma a vadkempinges csapatnak, annál kevésbé zavarjuk a környezetet. Véleményem szerint a nagyobb létszámú csapat úgy védi a legjobban a környezetet, hogy a kiépített táborhelyeken éjszakázik.

A vadkempingezés sokkal nagyobb felelősség, mint gondolnánk. A folyók a túlzott vadkempingezést nehezen viselik el.

Senkit nem szeretnék lebeszélni a vadkempingezésről, szerintem is úgy a legjobb és természetközelibb túrázni, de a játékszabályokat tartsuk be!