Sajnos aktualitása lett a tavaly tavaszi cikknek, ami a veszélyesebbé vált kobaridi szakaszon található szifon veszélyeire figyelmeztet. Ezúttal azonban nem csak a szifon, hanem a szükséges mentéstechnikai eszközök hiánya is szerepet játszott abban, hogy az eset tragédiával végződött.
Az eset rövid ismertetés okulásul minden vadvízi evezősnek, tengeri kajakosnak, síkvízi evezősnek. A körülmények szerencsétlen alakulása esetén minden vízen járó hobbi evezős kerülhet mentési helyzetbe. A befejezés nagyban azon múlik, hogy a megfelelő mentőeszközök rendelkezésre állnak, és azokat tudják-e a mentésben részt vevők használni.
A kobaridi szifon a Kobaridi/Otona/Napóleon szakasz beszállójánál.
A Socá-n történtek röviden Bott Mátétól:
„Nem sokkal déli 12 óra után 2011-03-28 négy német kajakos az Otona – Kobarid (napoleon) szakaszon kajakozni indultak. A vízállás közepesnek mondható, talán egy kicsivel alatta 16 köbméteres volt. A túrájuk tragikusan ért véget már az első rapid után, ahova egyikük egy 31 éves srác egy borulás után besodródott. A víz egy része ezen a rapidon egy helyen (folyás irány szerint bal ldalon) befolyik egy szifonba. A rapid előtti vagy a rapid elején megesett borulás könnyen okozhatja a szifon felé sodródást. Sajnos a sráccal is ez történt.
Az áldozat két barátja elkapta őt mielőtt komolyabb baj történt volna és sikerült a fejét a víz felett tartani de sajnos ezen a részen az áramlás igen erős, saját erejükből nem tudtak segíteni rajta. A harmadik srác elfutott segítségért, fel az útra ahol lestoppolt egy autót akinek a vezetője hívta a Boveci és Kobaridi tűzoltókat és a Boveci hegyimentő szolgálatot. Az út ezen a helyen a folyóhoz képest legalább 100 méter szintkülönbséget jelent. Elképzelhető hogy kiváló fizikai állóképességgel is a stressz hatása alatt milyen teljesítmény ez.
A kiszálló mentő egységek az áldozatot könnyen kihúzták a szifonból egy egyszerű kötél-csiga rendszerrel. De sajnos a történet tragikus véget ért, már nem tudtak segíteni az áldozaton. A halál oka még nem tisztázott de nem fulladás (!) okozta. A legvalószínűbb, hogy kimerültség, kihűlés és kisebb sérülések kombinációja okozta a halált.
Ennek a kajakosnak nem volt kellett volna meghalnia. Ha a csoport rendelkezik az alap mentő felszereléssel és a hozzá való tudással. „
A leírás alapján a kajakosoknál nem voltak meg a minden vadvízi kajakosnál kötelező felszerelések. Nem volt például dobókötél, karabinerek, csigák, KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZ (!).
Kérdéses az is, hogy tudtak-e a veszélyről, felismerték-e a veszélyt. Ha igen, akkor egy könnyen átemelhető zúgó ér-e annyit, hogy szifon előtt kajakozzon az evezős ha nincs meg a szülséges technikai tudása… Senki nem ismeri a szerencsétlenül járt kajakos képességeit, de még a legjobbak is hibáznak.
A baleset helyszínét nem ismerőknek mondom, hogy hasonlóan veszélyes helyek a magyar folyókon is előfordulhatnak, főleg a beborult fák miatt. (pl: Rába, Dráva, Mura, Hernád, stb.) Kereskedelmi túrán a túravezetők vigyáznak a túrázókra (ha tudnak…), de hobbievezősök maguk döntenek.
Minden hobbievezős gondolja végig, hogy felkészült-e arra, hogy egy ilyen vészhelyzetben megfelelően cselekedjen. Van-e nála felszerelés, tudja-e használni.
Figyelemmel kísérem a magyar vízitúrás közösség internetes megjelenését. Szinte soha nem esik szó mentéstechnikáról, elsősegélynyújtásról, a beszélgetések a felszerelések összehasonlításából, túrafotók megosztásából, irigykedésekből állnak.
Minden hétvégén beleülünk a több százezres felszerelésünkbe, közben pedig sokan sajnálják az időt és pénzt a pár tízezres (vagy ingyenes) mentéstechnikai tréningekre és tanfolyamokra.
Komolyan kellene venni ezt a szálat is.
Tanuljatok, gyakoroljatok! Mindenkinek balesetmentes, vízben és evezésben gazdag szezont kívánok!
Vigyázzatok magatokra!
Vidra
1 comment for “Tragikus baleset a Kobaridi szifonnál”