A 2005-ös év nagy szomorúságot hozott a rábai vízitúrázóknak és a természetet szeretőknek: újjáépült a magyarlaki gát.
A magyarországi folyóink közül a Rába folyó az, ami a legjobban eredeti állapotában van, felső részén túlzott szabályozás nélkül ma is szabadon építi és alakítja medrét. Esésének köszönhetően gyors folyású, rövid szakaszokon a vadvízi fokozatot is eléri.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy már a 19. században is létezett a gát, ami a Csörötnek településen lévő erőműhöz terelte egy csatornán keresztül a vizet, de ez a gát természetes anyagból, főként rőzséből állt, akárcsak a többi régi gát a Rábán. Ezt a gátat mosta el a víz 1991-ben, amit sokáig nem építettek újjá.
Érthetetlen módon a Natura 2000-es területen lévő, bizonyos részeken az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozó Rába folyót az Őrségi Nemzeti Park nem védte meg, a hírek szerint konkrétan támogatta a gátépítést.* Így 2005-ben, szinte titokban, a természetvédők, környéken lakók, vízitúrázókkal történt egyeztetés nélkül nagyon rövid idő alatt felépülhetett az új, 4 méter magas Magyarlaki gát.
*Egy évtizeddel később: szabályozni akarják a zuhanórepülésben lévő vízitúrázást a Rábán, mondván, hogy túl nagy teher az élővilágnak!
A Magyarlak településen lévő újjáépült gát megkeseríti a vízitúrázók életét:
- A 4 méteres szintkülönbség miatt az én saját mérésem szerint normál vízállásnál 4 km-en duzzaszt vissza a víz. Ezen a 4 kilométeren a régi kalandos vadvíz jellegű folyó helyén most állóvíz van.
- Az ígért hajócsúszda, a mai napig nem készült el. Az átemelés nehéz és körülményes. Nincs lépcső a kiszállónál, néha combig érő iszapban kell kiszállni. A beszállónál évek óta veszélyt jelent a túrázókra és a felszerelésre a part mellett leborított vasbeton törmelék, ami nem mindig látható a változó vízállás miatt.
- A folyó lendületét megtörve, a gát alatti szakaszon is érezhető a hatás a folyó sebességében.
A Magyarlak településen lévő gát komoly beavatkozás az ökológiai egyensúlyba és élővilágba:
- A gát feletti 4 km-es szakaszon a megemelt vízszint miatt eltűntek a kavicspadok és a magas, leszakadt partok ezzel élőhelyek tűntek el.
- A lelassult víz teljesen más környezet a víz alatti élővilágnak, eltüntetve és megváltoztatva az élőhelyet.
- A meredek hallépcsőn a Rábán őshonos halak kétséges, hogy fel/vissza tudnak menni, így a közlekedés csak egyirányú.
- A gát miatt a gát feletti szakaszon eliszaposodás történik. A 10 év alatt a gát előtti szakasz teljesen fel is töltődött.
- A gát miatt a kavicsot a folyó már nem tudja továbbvinni.
Találtam egy nagyon jó gondolatot, nagyon jól benne van, hogy első helyen mindig a természeti, kulturális és emberi értékek megőrzésének kellene állnia:
A Rába olyan külön- leges érték, mint a budai Vár vagy a Mátyás-templom. Ezek kupolájára vagy tornyára sem szabad szélturbinát szerelni, bármennyire is „gazdaságosnak” tűnne az efféle hasznosítás.
Ennek az évnek, a 2005-ös évnek a nyarán volt egy árvíz. Sajnos csak az akkori mobiltelefonommal tudtam képeket készíteni, nem túl jó minőségűek, de talán érdekes lehet így visszanézni a több, mint egy évtizedes árvizet. A cikk legvégén vannak képek arról, hogy az új magyarlaki gát oldalát hogyan bontotta meg a legelső magas vízállás.
A Magyarlaki gát lentről a folyamtosan emelkedő víznél.
Zsombor kenuzik a Magyarlaki gátnál.
Peti, Zsombor, Tibi és én (Ati) indulunk el az Alsószölnöki gáttól az árvízben.
Szentgotthárdi gát.
Körmendi gát.
Jombi és a Körmendi gát. Rábagyarmat – Molnaszecsőd volt a napi etap, repült a kenu, nagyon hamar leértünk.
Körmendi gát, szinte kisimult.
Magyarlak. Szárazra parkoltunk, kifelé már tengelyig gázoltunk a vízben.
Emelkedik a víz Magyarlaknál.
Magyarlak.
Magyarlak.
Szentgotthárdi gát.
Szentgotthárdi gát alatt másfél méteres kakastaréjok!
Magyarlak.
Fürödni tilos.
Ahogy emelkedett a víz, elkezdett befolyni a ház alá. Pont beszéltünk is arról Jombival, hogy ki fogja mosni a talajt…
2 méter magas, 5 méter hosszú henger. És emelkedik…
Szentgotthárdi gát, alsó törés már rég kisimult.
Szentgotthárdi híd.
Lapincs – Rába összefolyás.
Rába a szentgotthárdi hídról.
Rába – Lapincs. Látható, hogy a sok vizet a Rába hozza.
Az Alsószölnöki gáthoz vezető aszfaltos út.
Az Alsószölnöki gáthoz vezető aszfaltos út. Mindenhol a Rába folyik.
A magyarlaki gáthoz vezető út helye. A falutól már csak kenuval tudtunk bemenni.
A turbinaház már csak egy sziget!
Ami nem ment át a gáton, az a jobb parton, a gátat kikerülve folyt.
Az alámosott turbinaház.
Az útnak hűlt helye, elvitte a Rába.
Csak egy kenunyi helyet hagyott nekem a folyó, hogy legyen hol kikötnöm. A többi utat elvitte.
A hordaléktisztító az árvíznél.
Magyarlaki gát felső része emelkedő víznél.
Magyarlaki gát a bal partról.
Rábagyarmat és a Rába híd közötti országút. Átmentünk rajta a terepjáróval, volt para.
Rábagyarmat és a Rába híd közötti országút.
Az alámosott magyarlaki gát a legelső magasabb víz után. Az emberekhez lehet viszonytani az alámosás méretét.
Az alámosott magyarlaki gát a legelső magasabb víz után.
Az alámosott magyarlaki gát a legelső magasabb víz után.
Az alámosott magyarlaki gát a legelső magasabb víz után.
Az alámosott magyarlaki gát a legelső magasabb víz után.
Felhasznált irodalom:
- http://greenfo.hu/hirek/2005/08/28/duzzado-indulatok_1125228966
- http://www.ikervar-eromu.hu/eromuveink.html
