VidraAti pakkot kapott.
A csomagban lapuló terepfutó cipőt a Salamontól és a Multinavigatortól kaptam tesztelésre, köszönöm. A Salamon palettáján hiánypótló volt a kifejezetten hosszabb teljesítésekre ajánlott terepultrás cipő. Az Ultra Glide ezt az űrt hívatott betölteni.
Nem titok, hogy 7-8 éve kizárólag csak az ultrások között legnépszerűbb Hoka cipőmárka modelljeiben futottam terepen és az évi egy aszfaltos Balcsi körön is. Nem csináltam nagy ügyet a cipővásárlásból, úgy voltam, hogy amikor az éppen használt cipőm szétszakadt, a Clifton, Bondi, Stinson modellekből megrendeltem a neten azt, aminek tetszett a színe, és volt UK 11 méretben. Crocs papucson, neoprén kajakos cipőn és ezeken a modelleken kívül fél évtizede nem volt más a lábamon.
A csomagból előbújó tesztelt cipő színe nekem nagyon tetszik. A szín mindig szerelem kérdése, de mivel nekem a világoskék a kedvenc színem, így ez nagyoncsak rendben volt, mondhatni tökéletes. Van pirosban is. A forma is tetszik, ránézésre nagyon szép cipő.
Íme, kattintgass:
A tesztelt cipő mérete NedyBali javaslatára fél számmal kisebb a nekem szokásosnál, ez irányadó lehet másoknak is. Szeretem, ha a lábujjaimnak elöl van hely. Elég széles a lábfejem elöl, a szűk cipők nekem nem jók.
Amikor kicsomagoltam, és felvettem a cipőt, azt hittem, hogy kicsi lesz a méret. Aztán megmozgattam a lábujjaimat elöl, kényelmesen nyújtózkodtak, ezzel mégsem lesz gond. Ami miatt elsőre kicsinek gondolhattam, és ami az elején nagyon furcsa volt, az az, hogy nagyon körbeölelte a sarkamat, és ez a hibátlanul pontos kontakt új volt. Olyan, mint egy jól befittingelt vadvízi kajak, belebújsz, felveszed a spricót, és eggyé válsz vele. Ez jól hangzik így, de egy kicsit tartottam tőle, hogy nem fog-e nyomni, nem fog-e zsibbadni benne a lábam majd hosszabb futásnál. (Nem nyomott, nem zsibbadt, tökéletes.)
A tesztfutás itt volt hazai pályán: a DZD és Roki rettenetes Kékfűrész szakaszának a környéke. Mi itt lakunk Nagykanizsa mellett egy kis faluban, pont ezen a részen. Hatalmas összefüggő erdők vannak, nagy hegyek nincsenek, 200-300 méteres dombokból viszont rengeteg, hullámvasút a környék. A pálya, amin futottam egy félmaratont, erdei ösvények és erdészeti földutak, néhol murvás, a környék nagyon agyagos, de most csontszáraz, a sárban nem tudtam kipróbálni. Ami késik, nem múlik, lesz még alkalom dagonyázni, a talpmintázata alapján közepesen sáros terepre is jó lesz. Brutál sárban nem lesz jó, de oda úgyis csak az UAZ jó. De mivel általában aszfaltosokban futok, így nekem mindenképpen jobb lesz sárban a megszokottnál.
A borderek csak a képen vannak ott, nagyon meleg volt, és bár vannak pocsolyák és forrás is útközben, de ilyen meleg időben akkor sem viszem a kutyákat futni. Ugye ti se futtajátok őket kanikulában?
Amit gondolok egy cipőről: a cipő akkor jó, ha nem foglalkozol vele. Nekem ilyen érzésem volt: betettem a „Heti kalandot” a Spotify-on, és elindultam. Eszembe se jutott, hogy új cipő van a lábamon.
Nem vagyok híve a gyorsfűzős cipőknek, jobban szeretem az egyszerűbb megoldásokat. Nem is vagyok hozzászokva, így persze túl is húztam, kb. 1 km múlva lazítanom is kellett, de lazítás után nem kellett hozzányúlni. A hosszú versenyeken sem szoktam hozzányúlni a lapos fűzőkhöz, azokat jobban szeretem. Ha száraz a pálya, egy verseny előtti lábkrémezéssel végigmegyek anélkül, hogy akár csak egyszer megfognám a cipőmet. Na, persze 22 km-en azért ez nem derül ki, hogy 100 km felett milyen a gyorsfűző.
Amiről már írtam, és engem nagyon megfogott a cipőben, az a boka rész. Nagyon jó a kontakt, nem billeg, nem nyom ferde talajon sem. Ha egyetlen dolgot kellene csak kiemelnem, ez lenne.
Elöl a hely nekem elég volt, de valamivel szerintem így is kicsit szűkösebb azoknál a modelleknél, amiket általában használok. De mivel nekem széles a lábfejem, azt gondolom, hogy nagyon kevés olyan láb lehet, aminek nem elég széles. Kérdés persze, hogy valóban egy hosszú futás után ugyanerről a dologról mit szólnak a körmeim és lábujjaim. Dettivel megyünk majd nemsokára egy Vércsét, majd utána megkérdezhetjük őket.
Csillapítás. Olyan a csillapítás a terepultrásnak, mint a kenyér az éhezőknek. Szép lesz tőle a világ, vagy még szebb. Szerintem az Ultra Glide csillapítása nagyon jó, de nem kiemelkedően magas, nem tollpárnákon futsz, vannak puhább (főleg aszfatlos) cipők, de jó ez így, pont elég terepre. Ha ez a csillapítás megmarad, és nem megy el 300-400 km-nél, mint némelyik cipőnél, akkor terepre, akár hosszabb távokra is elegendő a csillapítás.
Ami még tetszik a cipőben, az a cipő alján körben van egy külső védőréteg, ami védi a lábujjakat, lábat a kövektől, ágaktól.
Árban a cipő egy komolyabb terepfutó cipő kategóriája, a teszt írásakor 45-50eFt körül lehet megvásárolni. Bár a sportfelszereléseknél nem az határozza meg az árát, hogy mennyit teszel le érte a bolt asztalára, hanem az, hogy mennyit használod, és mennyire tartós. Egy tartós és sok-sok közös kilométeren át használt cipő minden pénzt megér.
A cipőt ajánlom. Nagyon sok lépést, szép ösvényeket, meredek emelkedőket, csúszós, köves lejtőket, napsütést, madácsicsergést, futópajtásokkal közös futásokat kívánok nektek a cipő mellé.
Vidra
