Elég sok a tanácstalanság mentőmellény ügyben. Kajakboltosként és túravezetőként, oktatóként sokszor találkozom azzal a kérdéssel, hogy melyiket fogadják el, melyiket nem fogadják el a rendőrök, melyik besorolású mellénynek mi a feladata. Hallani, olvasni mindenféle dolgot. A cikk arról szól, hogy mit is érdemes tudni a mentőmellényekről vízitúrázóknak a magyar vizeken.

A fenti kép bal oldalán egy síkvízi vagy rafting túrára teljesen alkalmas, kényelmes, rendkívül erős, zsebekkel, gyorskioldó hevederrel felszerelt mellény látható. Ezt vagy ehhez hasonló mellényt használnak sok országban a hivatásos (vadvízi) vízimentők és tűzoltók. Ezt a mellényt nem fogadják el a magyar vizeken, ha például szélcsendben a Balaton partjától 50 méterre evezel.

A jobb oldali képen egy egyszerű, nem különösebben erős anyagból készült, a bajbajutott ember súlyát kiemelésnél el nem bíró, kényelmetlenebb mellény látható. Magyarországon szabályos.

A bal oldali mellény kb. 60e Ft, a jobb oldali ennek tizede. Tehát nem arról beszélünk, hogy sajnáljuk a pénzt, hanem arról, hogy a biztonságos evezést szem előtt tartó evezősként szeretnénk valóban használható és kényelmes felszerelésben evezni. Olyan ez, mintha előírnák, hogy fallabdázni csak bakancsban lehet, mert abban nem megy ki a bokánk.

De nagyon előre szaladtunk. Elsőként nézzük át, hogy mi a szabály. Ez a rész kicsit unalmas, de olvasd végig, hogy tudjad, mi az előírás!

Az előírás

Azt tudjuk, hogy mentőmellény kötelező kajakban, kenuban. Ha valakinek kimegy a fejéből, akkor a vízirendőrök segítenek megjegyezni negyvenezerért:

Csónak és vízi sporteszköz használatára vonatkozó szabályok megszegése esetén, a Hajózási Szabályzat II. RÉSZ 4.07 cikk 1. és 3. pont alapján a helyszíni bírság 40 000 Ft, eljárás esetén 80 000 Ft.

„3. Vízen levő (közlekedő vagy veszteglő) csónakban tartózkodó úszni nem tudó, valamint 14 évnél fiatalabb személy, továbbá vízi sporteszközön közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni.”

Eddig ok, de milyet?

A 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet (a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága, és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról) mellékletében található 10. fejezet 10.05 cikk (mentőgyűrűk és mentőmellények) 2. pontja szerint:

„2. Minden, a vízijármű fedélzetén szokásosan tartózkodó személy számára legyen hozzáférhető személyhez igazított, önműködően felfújódó, az EN 395:1998 sz., EN 396:1998 sz., EN ISO 12402-3:2006 sz. vagy EN ISO 12402-4:2006 sz. európai szabványnak megfelelő mentőmellény.”

Tehát ami jó: MSZ EN 395: 2000, új szabvány: ISO 12402-4: 2006. jelölésű mellény.

A 2/2000. (VII. 26) KöViM rendelet 1. sz. melléklet 3.7.5. pontja szerint a mentőmellényen el kell helyezni a „CE” kezdőbetűket. A meglévő mentőmellények esetén az új nemzetközi szabvány bevezetését követően hatályát vesztett, korábbi „EN 395” és „EN 396” szabvány szerint korábban készült, forgalmazott és használatban lévő mentőmellények továbbra is mindaddig használhatóak, amíg a felhasználó megítélése szerint, vagy hatósági ellenőrzés alapján állapotuk megfelelő (töltőanyag, borítás, hevederek, vizsgálata alapján). Azt, hogy a mentőmellény állapota megfelelő-e, a rendőr minden esetben a helyszínen szemrevételezés után dönti el. Azaz csak amiatt nem kell új mellényt venni, mert azon csak a régi minősítés szerepel.

Úszást segítő eszköz: EN 393 számú

Ami nekünk, kajakosoknak és kenusoknak fontos az, hogy az 50 N-os mentőeszközök (MSZ EN 393: 2000, új szabvány: ISO 12402-5: 2006. jelölésű mentőeszköz), csak úszássegítő eszköz, mentőmellényként nem használható, a rendőrök nem fogadják el. Pedig a legtöbb kajakos és kenus ilyen jelölésű eszközt használ evezés közben, mivel ezek a szabad mozgást egyáltalán nem akadályozzák.

Mi a különbség a mentőmellény és az úszást segítő eszköz között funkció szempontjából?

Az úszást segítő eszköz (PFD – Personal Flotation Device) feladata az, hogy a vízbe került embernek segít fent maradni a víz tetején. A feladata ennyi, és nem több. Azt az energiát, mozgást persze, amit az eszköz nélkül pusztán csak a fennmaradásra használna a vízbe került ember, másra tudja felhasználni, jobban és gyorsabban tud közreműködni a saját és esetleg a társa mentésében. Tehát fontos még egyszer kihangsúlyozni, hogy az úszást segítő eszközök alkalmasak arra, hogy úszni tudó, nem kifáradt és nem pánikba esett embereknek segítséget nyújtson. Tök jó! Nekünk pont erre van szükségünk, amikor kajakozunk és kenuzunk.

(Tapasztalatból mondom, hogy a PFD-ben vízbe pottyant ember akkor is fent marad a víz tetején, ha nem csinál semmit.)

Sok-sok év síkvízi és vadvízi túravezetői tapasztalat után bátran mondhatom, hogy a rengeteg úszás és mentés esetén mindig megfelelőek voltak ezek az úszást segítő eszközök. Elvem, hogy csak biztos úszótudású embereknek vezetek túrát, az úszással hadilábon állók jelentkezését nem fogadom el. Előfordult többször, hogy pánikba esett embert kellett menteni eszközzel és eszköz nélkül is, de ezekben az esetekben is megfelelőek voltak ezek az eszközök.

Természetesen jó példával járok elöl, kizárólag mellényben (PFD) megyek evezni, túrát vezetni én is.

A mentőmellények feladata viszont az, hogy úszni nem tudó, vagy eszméletlen embert is a felszínen tartson. A mellkas felőli több töltet miatt a hátára fordítja, a gallér pedig megtartja egy eszméletlen ember fejét is, megnövelve a túlélés esélyeit.

Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy hirtelen hideg vízbe kerülve, a hirtelen hideghatás életveszélyes szívritmuszavart, keringésleállást, légzés megállást okozhat. Másrészt a hideg vízbe került test mentőmellényben is hamar kihűlhet (hypothermia).

A mentőmellényekben mozogni nehezebb, sportolásra annyira nem kényelmesek.

Érdekes módon nem minden MSZ EN 395/ ISO 12402-4 minősítésű mellénynek van gallérja, nincs elöl több töltet, mégis megkapja a minősítést. Kimondható, hogy bizonyos mentőmellény minősítésű mellényekben az eszméletlen ember megfulladna.

A megoldás, ha használható mellényben szeretnél evezni, de ne büntessenek meg érte? Páran megoldják, úgy eveznek, hogy viselik a kényelmes, sportolásra teljesen alkalmas úszást segítő eszközöket, a kajakban pedig magukkal visznek egy megfelelő minősítésű mellényt.