Lőrincz Endre túrabeszámolója, 2012-es év nyarán a Duna folyón eveztek 18 napot egy RTM Optimo sit on top kajakkal:

Evezünk pár éve már és régóta motoszkált a fejemben egy gondolat, hogy országunk legnagyobb folyójának a forrás vidékéről jó lenne kajakunkkal lejönni. Ez elég időigényes elfoglaltságnak tűnt, ezért terv maradt jó ideig. Idén úgy hozta az élet, hogy sikerült annyi szabit kivenni, hogy ezt a tervet valóra váltsuk. 2011-ben elkezdtem gyűjtögetni az információ morzsákat a körülményekről, lehetőségekről. Kifejezetten vízitúrázóknak szóló információ kevés van, ami van az nagyon régi.

A világhálón találtam egy leírást akik Ulm-tól jöttek le 12-13 éve, illetve a TV-ből ismert Európa kék szalagja a Duna című ismeretterjesztő film segítségével próbáltam egy lehetséges útitervet össze állítani. A film is elég régi már, de legalább onnan indult, ahonnan mi is terveztük az indulást. Ezek az információk alapján 20-21 napos útnak nézett ki a tervem. Előkészületekre nem sok időt kellett fordítani, hiszen a felszerelés jó része már adott volt, így igazándiból csak az élelmezési beszerzések voltak hátra. Több napos víztúrákat is szoktunk csinálni, amihez már készítettem egy állandó listát , ami az optimális felszerelést tartalmazza , ezt csak a mostani feladathoz kellett igazítani. A tárolási lehetőségeink 2 db 60 literes hordó és 2 db 40 literes vízhatlan zsákból állt. 1 hordó az élelmiszernek, 1 hordó a ruháknak, 1 zsák a konyhai felszerelésnek (gázrezsó és palackjai illetve edények), 1 zsák a sátor és hálózsákoknak. Tudatosan esőre készültünk- azt mondják azon a részen naponta kétszer esik- elég sok meleg ruhát raktunk el, amit szerencsére nem kellett használni. A kezdéshez autóval Brigiék vittek ki minket, illetve vasárnap reggelig velünk maradtak, mivel Tuttingen után az átszivárgásnál ,valamint Fridingennél természetvédelmi területen nem lehet evezni. A hajónk Rotomod Optimo típusa egy Sit on Top, viszonylag stabil és reméljük jól bírja a gyűrődést . Erre kell majd felpakolnunk a következő 20 nap felszerelését.

0. nap

Péntek – június 15.

Reggel 6 órakor indultunk Zalaegerszegre ahol a fiatalokat felvéve indultunk Donaueschingenbe. A Riedsee Campingben terveztünk megszállni. Kempingbe érve felvertük a sátrat majd a helyi KIOSK-ban elfogyasztottuk a vacsoránkat.

Vacsora után körbe néztünk a kempingben, akkora volt mint egy kisebb falu, a kis utcákat nevekkel látták el . Nagyon sok letelepített lakókocsikat láttunk, amik előkerttel is rendelkeztek kis kerítéssel. Szép, rendezett kemping jó felszereltséggel. Holnap reggel itt a közelben rakjuk vízre a hajót.

1. nap

Szombat – június 16.

A mai terv Geisingen vagy Immendingenig eljutni minimális felszerelést viszünk és meg látjuk az átemeléseken, zúgókon való átjutás mennyire megoldható. A Brigach és Berg patak összefolyásánál van a 2779 fkm kő. 10 óra után raktuk vízre a hajót, majd 3,85 km után Neudingennél meg volt az első átemelésünk. Menet közben pár zúgón is leugrattunk itt átemeléssel nem vesztegettük az időt. 11 km-rel később erre nem volt lehetőségünk , így a terep felmérése után az áthúzás mellett döntöttünk. Ilyenkor nem kell lepakolni, de a folyóban állva kell a hajót átsegíteni a sziklák között. Geisingen után ismét várt ránk egy átemelés, mivel elég időben voltunk így tovább mentünk Immendingenbe ahol viszonylag korán szálltunk ki a két híd alatt áthaladva a bal parton közvetlen a gát előtt vettük ki az Optimot. A mai nap GPS szerint 21 km-t tettünk meg. Kevesebb csomaggal viszonylag könnyen jutottunk át az akadályokon, reméljük már a teljes felszereléssel is sikerül majd átjutnunk rajtuk. Innen autóval mentünk Beuronba. Itt terveztük az éjszakát, ki is néztünk a fedeles híd mellett egy jó helyet. Közben egy információs táblán kempinget jelöltek 7 km-re és úgy döntöttünk, hogy akkor inkább ott alszunk meg. Wedenburgban nagyon szép környezetben találtuk meg a kempinget a folyó bal partján. Holnap innen folytatjuk az utunkat.

2. nap

Vasárnap – június 17.

Fkm-eket itt az elején ritkán jelzik ezért a GPS-re támaszkodva figyeltük a megtett távolságot. A GPS-ben eltároltam a gátakat, zárásokat (egy két kivétellel) illetve az útvonal is meg van bár a folyón nem igen lehet eltévedni. Ulmig kedves útitársaink voltak a víziboglárkák – ezek a szép növények mutatták az utat ,mert a mélyebb vizet szeretik.

Hausen falunál márt volt vízi élet , több kajakot, kenut láttunk a parton, vízen már kevesebbelt. Deitfurtnál több kenuval is találkoztunk, itt derült ki, hogy elvileg csak engedéllyel lehetne evezni, így 10 eurót fizettünk ,de ha felhívtunk volna egy telefonszámot akkor csak 3 euró lett volna a díj. Információt az alábbi telefon számokon lehet kérni: Hausen im Tal 07466-1525 info@donautal-touristik.de, Gutenstein 07466-9280-0 kontakt@naturpark-obere-donau.de, Sigmaringen 07571-106-224 tourismus@sigmaringen.de.

Később még elvileg két helyen kellene fizetni Ulmig, de azokkal nem találkoztunk már.

Reggel felpakoltuk a csomagokat, gyerekektől elbúcsúztunk és megkezdtük a következő szakaszt. Csodálatos tájakon haladtunk át ilyen volt a Gutensteini szikla, Deitfurti vár, Amália szikla, várak kastélyok a hegytetőkön. Sasok szálltak a fejünk felett, a nap sütött, lehet-e ennél többet kívánni egy vízitúrázónak.? Természetesen az ember is gondoskodott a szórakoztatásunkról, mivel kb. 5 km-ként gátak zárások állítottak minket különböző kihívások elé. Ezen a napon összesen 8 db átemelést oldottunk meg, és volt Laiz falucska ahol csúzda állt a rendelkezésünkre. Ezt nagyon szerettünk bár utunk során nem sokban volt részünk , sajnos. Ez egy beton vályú amit vízzel lehet feltölteni és ebben csúszni le kiszállás nélkül. A Gutensteini szikla utáni éles kanyarban van a 2693 fkm, Laiz 2685 fkm-nél fekszik. Scheer városka környékén 4 km-en belül 3 gát is van így az utolsónál már csak kiemeltük a hajót és itt a mezőben vertünk tábort a jobb parton. Csodálatos környezetben a távolban Blochingen falucska házai látszódtak, a gáton áteresztett víz természetes zuhanyként szolgálta a fürdési lehetőséget. Kiváló vadkempingezési helyet sikerült találnunk. Arra számítottunk, hogy majd sokat fog esni ,eddig csak éjszakánként volt egy kis eső – reggelente mindig nagy pára volt ezen a szakaszon. Sátrunk hagy maga után egyedül egy kis kifogásolni valót, igaz kicsire össze lehet hajtani, de belül is nagyon kicsi, és a víz is be van vezetve mivel a pára lecsapódik belül is, így reggel zuhany vár arra aki megmozdul. Így az utunk során mindig szárogattunk vagy reggel vagy délután. Ezen a napon 37 km-et tettünk meg.

3. nap

Hétfő – június 18.

Reggel napsütésre ébredtünk bár éjjel esett. Reggelinket elfogyasztva összepakoltunk és át – cipekedtünk a gát túlsó felére ahol vízre rakhattuk a hajónkat. Gyanús volt a víz mivel eléggé állt, és ez nem volt alaptalan, a vizet itt teljesen elvezetik. Kb. 1,5 km-en keresztül kénytelenek voltunk sziklákon keresztül húzni, vonni a hajót Kb 2-300 métert tudtunk evezni majd sziklapad ,hajó leemelése, áthúzása ,majd ismét kis evezés vagy a csónak tolása a vízben. Egyik kis sziklapadnál leemelés közben átfordult az Optimo és belefordult a vízbe velem együtt. Szerencsére a középső cuccok jól voltak rögzítve, de a hátsó hordó kicsúszott és az apróságok is szerte úsztak. Visszafordítva az úszó alkalmatosságunkat összevadásztuk a naptejet, szúnyogriasztót, sört és vizet és indulhattunk tovább. Egy zúgón való átemelés után Hundersingennél (2662 fkm) két zúgó is van egymás után így egyszerre kell átemelni, de sajnos a hely nem éppen kidolgozott , így mire a híd után eljutottunk a gát oldalba, a szárazföldön is sikerült kiborítani a csomagokat. Szerencsére a vízbe nem gurultak be a hordók. Ezután már kicsit könnyebb átemelések következtek, illetve pár zúgón kellet átugratni. Reidlingen városkán a bal ágban evezve megyünk keresztül. Itt az átemelés is kellemesebb volt, mert kis fa pallón tudtuk áthúzni a csónakot igaz itt is sikerült beesnem a vízbe, mert megbotlottam egy kőben miközben vízre húztam a hajót.

A következő átemelések már olajozottan mentek, igaz volt gyakorlatunk már benne. Délután 4 óra körül elértük aznapi táborhelyünket Obermechtal (2631 fkm) falucskában gondoltuk, úgy hogy az ideje volt megállni. Itt a bal parton vertünk tábort a gát előtt a fiatalok strandként használják. Mi a háttérben felvertük a sátrunkat, a foci pálya korlátán szárogattuk a dolgainkat amik a borulásnál benedvesedtek. Közben a helyi kocsmát is felkerestük egy pizza és pár korsó sör erejéig. Holnap innen pakolunk át a gát túloldalára. Mai nap mentünk 40 km-t és 7 átemelésünk volt.

4. nap

Kedd június 19.

Éjjel nagy vihar volt, dörgött és ahogy a hegyekben visszhangzott elég félelmetes volt. Reggel aztán ismét napsütésre , madárcsicsergésre ébredtünk . Mai tervünk Ulmig eljutni, viszonylag hosszú távnak tűnik az előzmények fényében, de reméljük sikerül. Indulás után nem sokkal ismét átemelés itt is jó táborhely van, Munderkingennél (2624 fkm). Munderkingen végénél az áthemelés után 6-700 méterre bal parton elvileg van táborhely fürdési lehetőséggel. Rottenackernél a híd előtt jobb parton kell kiemelni és a közlekedési út alatt egy kis csatornán lehet vízre rakni , a csatorna kijáratában kövek vannak kopogós kicsit . Ezután hosszabb távot sikerült megtennünk gát nélkül, és Öpfingennél balra tartva kellett a felvízcsatornára beevezni. Itt egy tavacskára érünk be és a gát jobb oldalán lehet átemelni. Kicsit később a 2602 fkm ismét egy felvízcsatornára kell jobbra beevezni itt egy hármas tó rendszerbe kerül az ember fia-lánya , majd egy csatornaszerű vízen kell evezni. Itt említésre méltó egy kis híd ,ami csak 60 cm magas alatta éppen hogy elfértünk a zászlónk már súrolta a híd alját a felszerelés pedig millimétereken múlt, hogy elfért . Következő átemelés Donaustetten bal oldalt, innen már gondoltuk egyenes az út Ulmba, de azért előtte csak volt még egy gát ,ahol elég hosszan kellett cipekednünk. Átemelés után Iller folyó jobbról érkezik, innen megint van sodrása a folyónak. A kenus klubot elsőre nem találtuk meg , így a végén még1 km-t vissza is eveztünk mire 2586 fkm a híd után közvetlen a jobb parton megtaláltuk. Sátorhely 20 euró volt és volt kaja, sör meg minden. Itt már elég nagy élet van, sárkányhajós csapatok gyűlnek össze, majd mennek evezni és vissza érve leülnek sörözni, beszélgetni. Elég sokáig világos van így sikerült Ulm városát ,illetve Neu Ulm-ot is megnézni. Mire este felé visszaértünk már kezdett beborulni és csöpögni az eső. Éjjelre aztán akkora vihar kerekedett, hogy még a háziak is vissza – jöttek megnézni minden rendben van-e. Volt egy nagy rendezvény sátor aminek a sarkainál is volt fémből borítás mi ide pakoltunk be, éjjelre nem igen pakoltunk el ,mert úgy is fedett helyen vannak a holmik. No ez nem sokat számított másnap ismét szárítgathattunk. Tanulság mindig pakold el a felszerelést. Mai nap 50 km-t tettünk meg és volt 6 átemelésünk, 6 km/h sebességet értünk el..

5. nap

Szerda június 20.

Ulmból indultunk tovább a mai nap, a leírásaink szerint sok gátra nem számítottunk, ezzel szemben 7 gát volt ezen szakaszon. Ez a rész túl sok szépséget nem nyújtott, mert eléggé beszabályozott viszonyok között evezhettünk, sokszor a fák lombkoronájának szintjében. Indulás után 6 km-rel mindjárt gát állta utunkat, de kellemes meglepetésként nem átemelés várt ránk, hanem zsilipelés. Ez egy ideig szórakoztató volt, az elsőnél még egy német horgász segítségét kérve (bár ő se igen értett hozzá, de közös erővel kisilabizáltuk a rendszer működését). A nap végére már Gizke is zsilipkezelői igazolványt kapott. Így utólag már viszonylag egyszerű a működtetése: kar jobbra-balra fordítása jelenti a fel-le irányt (bergfhart a felfelé) gomb nyomása (nyomva tartva egy ideig) pedig engedi be a vizet ,vagy le a kar állásától függően. A mai betervezett cél a faumingeni gát, de oda érve eső felhők gyülekeztek így arra gondoltunk egy híd alatt kellene megállnunk. Tovább haladva Dillingen előtt a 2542 fkm környékén a jobb parton szálltunk ki egy híd alatt. Közben csepegni kezdett az eső így elkezdtünk berendezkedni . Megkajáltunk, a sátor helyét is előkészítettük, mikor jött egy idősebb német úr és beszélgetve vele, javasolta , mutat egy helyet, ne itt aludjunk. Ott van WC és zuhanyzó is. El is sétáltam vele és tényleg kb. 300 m-re volt egy gyönyörű tó, lenyírt fű szóval kemping körülmények. Annyira tetszett, hogy át is költözködtünk ide (folyás irányban az első kis út jobbra majd az út végén ismét jobbra).

Este felé aztán ismét megkaptuk a szokásos esőt, bár ez most csendesebben jött. Nyugovóra tértünk és tervezgettük a holnapi napot.

A mai szakaszon 46 km-et eveztünk 7 gátunk volt, de átemelni nem kellett.

6. nap

Csütörtök június 21.

Reggel aztán ismét napsütésre ébredtünk, reggeli, kicuccolás a partra. Nagyon szép környezetben volt ez a táborunk is . Indulás után 2538 fkm-nél a bal parton van kemping, ha valaki ragaszkodik hozzá. Ez a szakasz is kicsit átlagos volt kiemelkedő dolgot nem tudok mondani, 5 gátunk volt ebből egy rossz volt ,így itt átemeltünk. Donauwörth város 2510-2508 fkm között van, itt lehet bevásárolni a bal parton haladva a híd előtt van egy kis ág oda célszerű beevezni majd a híd mellett van a Netto nevezetű áruház (hídnál nem lehet kikötni mert elég nagy a sodrás). Donauwörth után elég jó a sodrás egészen a bertoldsheimi gátig, előtte van egy tó ami kicsit lassítja a haladást, de nem nagy így könnyen haladtunk rajta. Lezsilipelés után itt kötöttünk ki a jobb parton közvetlen a gát tövében. A hajót fel se vittük a lépcsőknél kikötöttem. A mai nap 53 km-et tettünk meg, 1 átemelésünk volt és 4 zsilipelés 7,4 km/h átlag sebességet értünk el (az átlag sebességbe a zsilipelések idejét beleszámoltam, a vásárlasokat és egyébb hosszabb megállásokat nem).

7. nap

Péntek június 22.

A szokásos reggeli programjaink után, indultunk mai terveink szerint Ingolstadt-ig mindenképpen, aztán, ha sikerül esetleg kicsit tovább. Következő nagyobb helyiség Neuburg, itt a jobb ágban haladva a városkában mehetünk. Nagyon szép érdemes arra menni. A város után közvetlen a jobb parton kemping található, illetve a bal parton is valami hasonló de legalábbis táborozó hely. Sodrás elég jó, így kiszállásnál résen kell lenni ne hogy tovább sodródjon a vizek fia-lánya. 2467 fkm jobb parton jön be egy kis patakocska kiváló vad kempingező helynek tűnt a vízről. Mivel jól haladtunk ezért Ingolstadtban csak bevásárolni álltunk meg, a zsilip után 5. híd bal parton kell kiszállni (ez a híd egy vasúti híd után van), innen négyszáz méterre van egy bevásárló központ Aldival, kávézóval. Ingolstadt után lebetonozott lejárók vannak ott is meglehet húzni magát az embernek egy éjszakára, a víz ismét lassulni kezd a vohburgi gát miatt. Jól kinéző kikötőhely volt még a bal parton egy piros-fehér gyár kémény után ahol a gyár csatornája vissza jön a Dunába. Grossmehring hídja után eléggé megáll a folyó, így keményen lehet húzni, hogy elérjük célunkat. Neustadt előtt 2435,3 fkm-nél a jobb parton találtunk szálláshelyet, Garden kis község határában. Jó választás volt a parttól 15-20 méterre egy mező szélén, csönd, nyugalom, őzek és nyulak szaladgáltak körülöttünk. Barátságos környezetben hajtottuk nyugalomra fejünket. Ma 56 km eveztünk, 4 gátunk volt és 8,4 km/h átlagsebességet értünk el.

8. nap

Szombat június 23.

Egy hete vagyunk úton sok élményen és nehéz szakaszon vagyunk már túl. Kíváncsian várjuk a folytatást, ma szeretnénk eljutni Regensburgig ahol ismét a kenus klubbot kellene meg találnunk.

Nagy várakozással várjuk Weltenburg-ot, ott is az apátságot a parton, mert állítólag kiváló fekete sört lehet inni . Indulás után Neustadtban található kemping nem nagy távolság , aki nem szereti a vadkempingezést annak érdemes addig elcsorognia. 2427 fkm-nél van egy kis város ott is lehet éjszakázni. Későbbiekben a bal és jobb parton is van kikötési lehetőség, de ezek vízállás függőek, ezért külön nem is térnék ki rájuk. 2420,5 fkm-nél van a weltenburgi bencés apátság, egy jobbos kanyarba óriási kavicspad itt bűn nem kiszállni. Kihagyhatatlan látni és kóstolni valókat hagy ki, aki nem áll meg. Kezdeném a látvánnyal ahogy az apátság akavicspad tetején trónol, maga az épület- együttes is nagyon szép. Belépve az udvarra asztalok és székek garmada várja a fáradt utazókat, minden földi jóval amit itt helyben készítenek a bencés barátok. Kiemelném a fekete sört – hmmm – ritkán jutt az ember ilyen finomsághoz, aztán láttunk bajor grill kolbászt a szomszéd asztalnál és annyira gusztusos volt ,nekünk is meg kellet kóstolnunk. Helyi recept szerint készítik,nagyon-nagyon finom, ehhez perecet adnak hát ilyen fenséges perecet még nem ettem, jön még hozzá egy helyi szósz ami felteszi a koronát ezen étekre. Bencések, minden elismerésem, sok szépet láttunk eddig is, sasok szálltak fejünk felett, de itt még az ízlelőbimbóinkat is kényeztethettük eddigi utunk csúcspontja volt. Miután fájó szívvel tovább indultunk Kelheim következet, előtte érdemes vigyázni mert kiránduló hajókon is hoznak fel turistákat és a sziklákkal övezett mederben a hullámok megtréfálhatják az utazót. Később ismét duzzasztásba kerültünk, jött Bad Abbach itt viszont mily kellemes lehetőség, csúzda várt minket. A gát gyors leküzdése után tovább haladtunk Regensburg felé. Természetesen gát itt is van ezért lassan kezdett beállni a folyó. A kenu klub a jobb parton a 2381,7 fkm-nél van közvetlen a gát előtt pár száz méterrel úszóstégre lehet kiszállni. Senkit nem találtunk a telepen, de nyitva volt ,így bepakoltunk, felvertük a sátrunkat és elmentünk egyet körülnézni. Örömmel állapítottuk meg, hogy holnap csúzdával kezdünk bár nem működik de nyitva volt ,és folyt a víz rajta. Egy nagy uszadékfa a vége felé fent akadt, de hogy ne reggel kelljen vele kínlódni eltaszigáltam az útból. Visszatérve a sátorhoz a szomszédék is meg jöttek és mondták, hogy szóltak az illetékesnek, mindjárt jön. 14 euró volt a szállásdíj. Este felderítettük a várost, nagyon szép és hangulatos. Ma 54 km-t eveztünk átemelésünk nem volt, 9,1 km/h átlagsebességgel fejeztük be a napot úgy hogy a kolostornál egy ideig elfelejtettem kikapcsolni a GPS-t. A mai tervünket sikerült elérni, nagyon szép helyeket láttunk és gyomrunkat is kényeztettük Weltenburgban. Regensburgban is meleg kaját tudtunk dobni, volt pár korsó hideg sör is, és fagyi is jutott.

9. nap

Vasárnap június 24.

Reggel korai ébredés után még visszaaludtunk így viszonylag későn indultunk el. Itt volt túránk legészakibb pontja ,innen már kezdtünk közeledni Magyarországhoz. Egyből a csúszdával kezdtünk ,itt találkoztunk először Vaszilijjal. Rendes nevét nem tudom, egy bolgár srácról van szó, aki, mint beszélgetésünk során kiderült, hogy Ingolstadtból indult és Bulgáriáig tervezi az útját. Későbbiek során többször kerültük el egymást, mi kicsit gyorsabban haladtunk ő viszont valószínűleg estig evezett. Pár nap múlva mikor utoljára láttuk a sok gát hatására azt mondta, hogy Pozsonynál kiszáll. Regensburg nagyon szép volt a reggeli napsütésben a vízről is. Következő látnivaló a Valhalla ami egy óriási görög mintára készült pantheon a hegyoldalban,.Vízről is elég monumentálisnak nézett ki, később feltétlen megnézzük közelebbről is. Tovább haladva lelassult a víz folyása és ismét gát közeledett. Geisling gát 2350 fkm. Ez már egy nagy gát volt itt mi nem zsilipelhettünk, innentől kezdve figyelni kellett a jelzéseket melyik oldalon lehet átemelni az oda készített kocsikon a hajót és a felszerelést. Többféle kocsival találkoztunk az út során, ez a jobbik fajta, de volt olyan is, ahol csak féloldalasan fért el a hajó rajta. Optimális esetben (kétszer sikerült ilyet kifognunk) a vízben a hajó alá toltuk a kocsit és kipakolás nélkül át tudtuk húzni, egyébként, kipakolás ,kivenni a hajót, rárakni a kocsira, majd cuccokat is rárakni és lehet húzni. Rosszabb esetben csak a hajó fért rá félsodérosan és kézben lehetett átvinni a felszerelést. Ahogy nőtt a Duna szélessége annál hosszabbak lettek az áthúzások. Bécsnél kis híján egy kilométert vittük a hajót (saját keréken) itt már a kocsikat is ellopták sajnos. Következő gát Straubingnál van a 2330 fkm-nél nagy sodrás nem volt idáig, így evezni kellett serényen, hogy haladjunk. Itt csúszda van, így gyorsan tudtuk leküzdeni a gátat. Az éjszakai táborhelyünket kb. 2310 fkm-nél a jobb parton találtuk meg. Bogen helyiséggel szemben egy kavics padon, szemben velünk hegytetőn egy templommal. Nagyon szép sátorhely volt, viszont közel voltunk a vízhez és sétahajók is járnak ,ezért a sátor elé tettük a hajót, és félkörben nagyobb köveket is raktunk le a hullámok elleni védekezés miatt. Tűzet is raktunk csak a hangulat miatt, de egy sétahajó hulláma elmosta velünk együtt. Ezután építettük a kis gátunkat. Mai nap 63 km-t eveztünk 1 átemelésünk volt.

10. nap

Hétfő június 25.

Éjjel ismét esett az eső, de kivételesen reggelre se állt el, így egy kis várakozás után ki másztunk sátrunkból és esőben csomagoltunk össze. Gondoltuk ma esőben evezünk, de mire elindultunk elállt és kezdett kisütni a nap. Terveink szerint még Passau előtt megállunk. A Duna sodrása elég jó volt, így hamar elértük Deggendorfot. A város és Izar befolyása után megálltunk reggelizni és a sátrat meg a nedvesnek tűnő felszerelést megszárítani,ami a reggeli esős indulásnál elmaradt. A beérkező folyó még növelte a sodrást – mindig szerettük, ha becsatlakozott patak, vagy folyó, mert az mindig növelte a sebességünket. A táj szép volt, a sodrás is szépen vitt minket, így az evezés is könnyebben ment. 2260 fkm-nél a jobb parton szálltunk ki Hofkirchen előtt egy balos kanyarban, jó kis tábor hely fent a gát alatt , az öböl pedig strandszerű ,valószínűleg a helyiek annak is használják.

Ezen a szakaszon 51 km-t eveztünk, meglepetésünkre gát se volt így elég jó átlag sebességgel zártunk 9,7 km/h.

11. nap

Kedd június 26.

Reggel arra ébredtünk, hogy az éjjel nem esett az eső, ezen állapot aztán utunk során végig is kísért. Utólag megállapíthatom, hogy ha megrendeljük az időjárást akkor se lehetett volna jobb.

Hofkirchen után nem sokkal ez első nagyobb város Vilshofen következiett. Passauban gondoltuk,hogy vásárololunk, de ez a kisváros jobb választásnak tűnt, bíztunk benne, hogy itt könnyebben megtaláljuk a boltot. A város végén a jobb parton egy kis patak folyt, ahol beérkezik, kavicsos parton kell kikötni. Innen 300 méterre a folyás irányban (patak fölött közúti hídon lehet át menni) található az áruház szinte a Duna partján. Készlet feltöltés után indultunk tovább, következő állomásunk Passau (2225 fkm) – eredeti tervek szerint itt az Ilz-en kb. 1 km felevezve kellett volna megtalálnunk táborhelyünket a helyi kenus klubnál, de mivel jól haladtunk reggel azt terveltük ki, hogy 2200 körül állunk meg. Passau előtt ismét gát van így lassuló sodrásban értük el a gátat. Az átemelést balra tartva értük el, de a gát közepén levő kialakított kis szigetnek a jobb oldalán haladva találtuk meg a kiemelő helyet.

Passaut elérve, nagy kísértés volt, hogy megálljunk megnézni a várost, de aztán úgy döntöttünk még is maradunk a reggeli tervnél és Ausztriában éjszakázunk már. Érdemes meg említeni, hogy ahol a három folyó találkozik -Duna, Ilz, Inn- a vízről is jól láthatóan három különböző szín találkozik ,és csak pár száz méter után keveredik össze a három folyó és az Inn homokszíne veszi át az eddigi Duna sötét tiszta víz színét. Az Ilz egészen sötét tiszta vizet hoz, Duna már kicsit szürkésebb, az Inn pedig egész homokszínű hordalékkal olvad össze. Egy kicsit elmélázva és vissza felé fényképezve (innen sokkal szebb a város mint folyásirányból érkezve) folytattuk utunkat. Passau után nem sokkal már Németország és Ausztria is elérhető mivel határ folyóként folyik Dunánk. 2201 fkm után már Ausztriában vagyunk teljesen. Sok gát után abban bíztunk majd Ausztriában már kevesebb gáttal lesz dolgunk (ez igaz is volt meg nem is). Az az utazó, aki Passau közelében szeretne tábort ütni 2216 fkm-nél a bal parton van kemping. Ezen a folyó szakaszon ismét jó sodrás segítette evezésünket, a tájban gyönyörködhettünk ismét hegyek közé vitt a folyó. Obernzell-t elhagyva 2208 fkm után a jobb parton is található kemping ez már Ausztria. Mi 2207,5 fkm-nél csábultunk el , mivel egy kellemes kempinget láttunk meg . Előző két nap vad kempingeztünk ,ezért a jó zuhany és a meleg vacsora ígérete elcsábított minket. Gyorsan megszületett a döntés – kikötés. Igaz 7 km-rel előbb mint terveztük, de jó döntés volt ,kiváló helyet sikerült kifognunk ismét. Ezt az éjszakát is még Németországban töltöttük.

Ma 53 km eveztünk, 8,8 km/h átlagsebességet értünk el és volt egy átemelésünk (Itt elég kicsi kocsik voltak ,kis kínlódás után saját keréken és kézi cipeléssel emeltünk át.)

12. nap

Szerda június 27.

Ismét napsütésre ébredtünk. Tegnap este kihasználtuk azt a lehetőséget, hogy rendeltünk reggelit, így ma hosszú idő után először asztalnál reggeliztünk. 3 k m megtétele után még Németország elbúcsúztatott minket egy gáttal – vajon miért nem lepődtünk meg. 2204 fkm van a gát és a jobb parton kell átemelni, mi elég sokáig kerestük, mert itt nem igen volt kitáblázva (későbbiekben ehhez hozzá kell szokni, mert az osztrákok kevésbé egyértelműen jelzik a sporthajók hol emelhetnek át). A kocsi itt is kis hajókhoz tervezték, nehéz volt átpakolni vele. Átemelés után 2020 fkm-nél van kemping itt is lehet táborozni, majd 2201 fkm-et elhagyva Ausztriában több kempinget is találtunk a folyón haladva. Ezen a szakaszon meglepően sok kiépített táborhely van, lehet válogatni ki mennyit szeretne evezni. A táj nagyon szép, kanyarog a Duna a hegyek között fent várak, szóval van látni való. A víz lassulása gátat jelez, elérkeztünk az Aschach-i gáthoz átemeltünk (bal part) és folytattuk utunkat a rövidesen következő gáthoz. Itt a folyó már nem igen folyik és egy kis elírás miatt kicsit összezavarodtam, tudniillik 2158 fkm-nél írtam fel az átemelést az öreg Dunára és ott biza semmit nem találtunk. Félórás kiszállogatás és folyással szembeni evezés után tanácstalanul mentünk tovább. 2148 fkm-nél (bal part) kiderült az igazság itt van az átemelés csak én írtam el. Átvittük a holtágra a felszerelést és itt vertünk tábort. Reggel innen folytatjuk. A holtágban különben evezős pálya van, így ha Linzből látunk evezős verseny mondhatjuk, hogy itt már mi is eveztünk. A mai statisztika: 62 km, 7,8 km/h sebesség, 3 átemelés.

13. nap

Csütörtök június 28.

Reggeli összepakolás után, a 6-os pályán „verseny tempóban” indultunk neki a mai szakasznak.

Ennek a holtágnak a bal partján mintha táborozóhelyet láttunk  volna ,illetve kajakos központ is van ott, szerintem lehetne ott is sátorhelyet kérni. Linz következett a sodrás viszonylag jó volt így hamar elértük. Áthaladva a városon következet az iparnegyede és a duzzasztás hatása megint érződött. Az ipari rész nem szép látvány. Előtte a 2133 és 31 között is lehet sátrazni alkalomadtán. Elérve a gátat a bal parton kell átemelni a megszokott odakészített kocsik segítségével. Itt elég jó táborozás lehetőség van és a bicikli útra rátérve kb. 300 méterre van egy büfé is. Természetesen egy hideg sör és meleg kávé reményében mi is meglátogattuk ezen intézményt. Felfrissülve indulhattunk tovább. A gát után ismét jó sodrása volt a Dunának, majd elértük az Enns folyó torkolatát. A mesék szerinti Óperenciás tengeren túlról beléptünk a régi hun birodalom területére. Kicsit később a walsee-i gát hatása érződött, és ismét keményen kellett evezni az előrehaladás érdekében. A gát 2107,4 fkm-nél van a jobb parton ,itt érdemes oda figyelni, mert a megszokottakhoz képest előbbre kell kiemelni a gáthoz viszonyítva.

Átemelve a holtág félkörívben tér vissza, itt a túloldalt volt strand ,esetleges sátor vagy pihenési helyként. Mi még szerettünk volna pár km megtenni ezért tovább haladtunk. 2093 fkm tájékán szerettünk volna megállni, de igazán jó táborhelyet nem találtunk, így addig válogattunk míg a viszonylag jó sodrásra támaszkodva – kicsit érdeklődve is merre találunk kempinget (papírjainkon is szerepelt) – úgy döntöttünk megcélozzuk Grein-t 2079 fkm-nél. A bal parton kell menni és a városkába be érve balra van egy hajó kikötő, ott a kemping. Jól felszerelt, az öreg tulaj még magyarul is beszél kicsit – fiai már nem, egyébként valószínűleg románok – nagyon jót ettünk és kihasználtuk a lehetőséget és rendeltünk reggeli t(császárit). Akkora pizzát adtak, életemben nem ettem még ekkorát, el se tudtuk fogyasztani. Le járva a vacsorát megnéztük a várost, nagyon szép és láttunk fekete hattyút is. 69 km eveztünk, 8,1 km/h sebességet értünk el és 2 átemelésünk volt.

14. nap

Péntek június 29.

Reggel korán ébredtünk de várnunk kellett mivel a reggeli 8-kor volt . Tényleg császári volt, nem csak a neve ,jó sok mindent kaptunk, így aztán elég későn 9,30-kor indultunk csak el. A sodrás még jó volt egészen Ybbs előttig (szokásos minimum 10 km duzzasztás), ahol ismét gát várt ránk. Itt jobb parton lehet átemelni. Egy műanyag stégre kell kihúzni a hajót ,majd kocsin jó messze áthúzni és ott lépcsőkön kell levinni és bepakolni. A gát utáni sodrás nem tart sokáig csak pár kilométert, mivel a melki duzzasztó hatása már érződik. Nagyon meleg volt ,ez volt az a szakasz ahol legszívesebben kiszálltam volna. A melki apátság sárga épülete már messziről látszik, itt a bal parton lehet átemelni. Ismét egy holtágba jut az ember, ahol a szembeni oldalon strand van. Itt tettek kedves osztrák mérnökeink egy csavart az átemelések megszokott menetébe, mert a holtág végén is újra át kell emelni, a fáradt vándor legnagyobb örömére”. Igaz itt csak száz métert kell cipelni a felszerelést. Melk után a bal parton Emmersdorfnál van az első kemping, igaz már kerestük táborhelyünket, de a gyors sodrás tovább vitt minket. A következő Schönbühel-nél van a jobb parton a vár előtt 500 méterrel – a 2032,4 fkm-nél. Figyelni kell mert gyors a sodrás és egy uszó stégnél kell megállni itt lehet kivenni a felszerelést. Mi a hajót lent is hagytuk, igaz jól kikötve. Holnap rövid szakaszt tervezünk és reméljük szép is lesz mivel Ausztria „Duna kanyarja következik”. Ma 47 km tettünk meg, 7,3 km/h átlag sebegségel, 3 átemelést tudhattunk magunk mögött. Itt is lehet vacsorázni, reggelizni de most kihagytuk, mert a hordóból is fogyasztani kellet – nem utolsó sorban azért, hogy csökkenjen a súlya.

15. nap

Szombat június 30.

Reggel nagyon korán ébredtünk, gyors reggeli és már 7.00 órakor vízre szálltunk. Ilyen korán talán még nem is indultunk. Ma korán kiszállunk ,mivel csak kb. 30 km-t kell eveznünk. A sodrás erős, a táj szép, várak, teraszos szőlőművelés, kis városok mi kell több egy vízivándornak. ?Wachau a neve ennek a szakasznak és tényleg gyönyörű. 2030,5 bal parton homokos pad vad kempingezni lehet, 2026,6 bal parton pedig van kemping itt még könnyebb kiszedni a hajót is. Közvetlen Krems előtt Dürnstein-nél jobb parton is van szállás lehetőség , Krems-ben a kemping a bal parton (2002 fkm) van a hajóállomás után egyből. A bejutás a vízitúrázónak kicsit nehézkes, mert a folyó felől nincs bejárat kb. 200 métert kell felhúzni beton falak között , ezt se kajakosoknak tervezték. Ma nagyon korán kikötöttünk, 10.00 óra előtt. Pihenéssel, város nézéssel töltöttük a nap hátra lévő idejét. Nagyon meleg volt a mai nap is, így a következő napokban azt tervezzük reggel nagyon korán indulunk, 11.00 óra körül árnyékban kikötünk és majd 15.00 óra után indulunk újra és este 18.00 óráig evezünk. Ma 30 km eveztünk, 12,3 km/h átlag sebességgel.

16. nap

Vasárnap július 1.

Kremsből kipihenve korán ½ 7 körül indultunk tovább, rövidesen elértük a 2000 fkm-es táblát amit nagy ovációval üdvözöltünk. Hosszú volt az út amíg ide eljutottunk, sokszor emlegettük ezt a táblát: „ha majd a 2000-es táblát elérjük már közel vagyunk célunkhoz.” A folyó sodrása ismét lelassult és 1981,7 fkm-nél elértünk ismét egy gátat. Itt a bal parton kell átemelni, itt ismét egy holtág van, aminek a túlsó végén átemelés vár az utazóra. A második átemelésnél vadkempingezéshez alkalmas hely van egy kő obeliszk közelében. A következő gát 1951,3 fkm van itt a jobb parton van az átemelés. Ismét holtág és ismét a kifolyásnál át kell emelni a hajót. Vasárnap értünk ide és nagyon jó idő volt így természetesen strandoló népek hada vette körül ezt a kis „tavat”. Az gátnál való átemelésnél meglepetés szerű hatása volt, hogy míg mi teljesen felöltözve (én nap ellen védekezésül hosszú futó felső és nadrág, Gizke szokásos fröccsenő víz elleni védelmével postás esőkabát) húztuk át a hajót átérve a holtág partjára egy nudista közösségbe csöppentünk bele. A helyzet úgy néz ki, hogy a jobb partján a holtágnak a nudisták vannak és szemben a túlpart pedig a szokványos strand. Fényképezni is csak később mertünk, nehogy azt higgyék kukkolós fotókat csinálunk. Egyébként mind két oldal tömve volt. A következő átemelés elég nehézkes is volt, a pancsoló jó népet kellett kerülgetnünk. Ezt követően már nem álltunk meg, Klosterneuburg közelében kikötőhelyet kezdtünk keresgélni. Kicsit magas igényeket állítottunk, így csak mentünk-mentünk egészen 1940-39 környékig itt a jobb parton van több kavicsos pad is, illetve a gyalogút túlsó oldalán van egy kis tó is bent. Meg is álltunk az egyik ilyen helyen, de nem nyerte el a tetszésünket, így később tovább csorogtunk. Egészen 1938 fkm-ig , ahol előtte 50-60méterrel szálltunk ki, és vittük fel a felszerelést, esti táborhelyünkre. Mint kiderült másnap ez jó döntés volt, mivel utána már csak Bécs után a gátnál tudtunk volna táborozni. A távolban már jól látszottak Bécs tornyai, de már csak holnap nézzük meg. Terveink szerint beevezünk a Donau Kanal-ra. Ma 64 km-t eveztünk 7 km/h átlag sebességgel és 4 átemelésünk volt.

17. nap

Hétfő július 2.

Reggel a megszokott rituálé szerint zajlott és indultunk tovább. Bécsnél nem mentünk be a Donau Kanalra mert a zsilip felett a piros lámpa égett, hanem a nagy hajók útvonalát követtük. Reménykedtünk benne hogy több zsilip nem lesz, de természetesen Bécs se lehet gát nélkül, így egy lelassult folyót és egy átemelést kellet t legyűrnünk. Itt már jelzést se találtunk hol kell átemelni, bár magyar munkásokkal is találkoztunk ők se tudtak segíteni. Végül hosszas ide -oda evezgetés és egyszeri kiszállásos felderítéssel megtaláltuk a bal parton a gát közelében. Aztán a kocsit kerestük, amin áthúzhattuk volna a hajót, de itt már ellopták őket, így kézi saját erős átpakolás következett, majd 1 km-t cipelve a felszerelésünket. A gát 1921 fkm környékén van körülbelül. A gát után nagyon sok horgásztanya van a jobb és bal parton is, esetlegesen itt is lehet sátrat verni, ha ott a gazda akkor még az ő engedélyével is. A bécsi repülőtér a közelben van, így egy ideig folyamatosan a felszálló repülők alatt eveztünk. Ezen a szakaszon a bal part nemzeti park ,erre kiszállásnál figyelni kell ,célszerű a jobb partot használni.

A célunk Hainburg volt a mai napra. Információnk szerint itt van kemping, sajnos ez téves volt, így mikor elértük hiába érdeklődtünk ilyen intézmény nincs a parton. Szerencsére a helyi kajak klub előtt szálltunk ki és sikerült ott megbeszélni, hogy szeretnénk itt megpihenni. Egy kis park volt előttük igaz odébb ki van táblázva, hogy lakóautóval, lakókocsival nem lehet bemenni és a sátrazás is tilos, de azt mondták nyugodtan verjük fel a sátrat, illetve megmutatták a telephelyükön hol van wc és ivóvíz. Később egy idős asszony aggódott, hogy nem lehet itt sátrazni, de mondtuk neki, hogy a kajakosok megengedték,így elment megkérdezni, aztán békén hagyott minket. A közelben van egy étterem – hamburgerük és a salátájuk isteni – és itt mindkét pincér magyar volt. Este felé elsétáltunk a folyás irányban és itt fürödtünk meg. Találtunk barlangot is a parthoz nagyon közel, de sajnos nagyon koszos így táborhelynek nem ajánlom. Hainburg 1883,4 fkm-en a jobb parton van 1882 nfkm-nél szintén jobb part homokos és kicsit feljebb az erdőben padok is vannak ,lehet táborozni, csak a szúnyogok lehetnek zavaróak. A városka után is találni homokos-kavicsos padokat. A mai nap mérlege 56 km evezés 1 átemeléssel.

18. nap

Kedd július 03.

Utolsó reggelünk a Duna partján ezen a túrán. Reggel korán keltünk, hogy a dunacsúnyi tavon még a meleg előtt át tudjunk evezni. A sodrás nagyon jó, gyenge evezéssel is a 14 km/h sebességet tudjuk tartani. A kőbeszúrásokra viszont figyelni kell mert, azok bizony – főleg egy hagyományos kenunál – könnyen borulást okozhatnak. Volt hogy mi is a nézelődés közben elég raftingossan közlekedtünk át rajta.

Dévényi vár a hajnali fényben nagyon szép volt itt, csak csorgással haladtunk, míg kellőképpen megcsodáltuk. Innen már az osztrák-szlovák közös határ szakasz következett. Következő város utunk során Pozsony, a sodrás egészen a város végéig jól vitt minket. Ezután már ismét lassult a folyó. Pozsony végén az ipari negyed erős kontrasztban van az előtte elhelyezkedő város szép látványával. Itt a teher forgalom is elég nagy , kisebb-nagyobb uszályok jöttek mentek. Közöttük átlavírozva értük el a tóvá szélesedő részt. Itt egyenesen átevezve értük el a gátat a csatorna jobb oldalán kell elmenni és itt található egy fantasztikusan jó csúzda – az lenne ha működne. Itt eltöltöttünk egy kis időt míg helyzet felmérést tartottunk, hol és hogyan tudunk átjutni. Amennyiben a csúzdán átfolyik a víz abban az esetben kiváló élményben lehet részünk. Érdemes a végén kikötni és átnézni a rafting pályára . Sajnos most száraz volt a csúszda.

Fent északon ezt úgy oldották meg, hogy ha nem is működött legalább a víz átfolyt rajta.. Igaz, így egyszerűbb, mivel a sok uszadék bejön és megáll bent nem kell foglalkozni vele. Már az se volt egyszerű míg a fákat eltologattuk, hogy oda tudjunk evezni ahol ki tudjuk venni a hajót ,aztán az átpakolás és a bepakolás se volt egyszerű, de ez volt az utolsó és már a cél kapujában voltunk. Tovább haladva már az magyar-szlovák közös határon evezhettünk, majd az első jobb parton lévő bukón beevezve már a Szigetköz ismerős vizein evezhettünk. Ördög-szigeteki bejárót elhagyva már csak kényelmes , lassú evezéssel haladtunk, pont déli 12 órakor kikötöttünk a dunakiliti-i Vadvíz Kempingben . Itt beszéltük meg, hogy a fiatalok felvesznek bennünket délután. Utólag már, ha Bécs előttről indulva (1938 fkm) este 7 órára ide tudtunk volna érni. Mai nap 44 km volt 8,6 átlag sebességgel és 1 átemeléssel.

Ezzel a nagy Duna túránk is a végéhez ért, nagyon szép volt bár fizikailag fárasztó (pár helyen a sok duzzasztásnál kicsit lehangoló) még is nagy kaland. Kevés pontos információnk volt, mi vár még ránk hol tudunk tábort verni, de mindig sikerült jó táborhelyet találni és minden második-harmadik nap kempingben is tudtunk tábort verni. Így utólag volt mikor előtte pár km-el álltunk meg. Nagyon nagy élmény volt a túra, de azért a 18-dik nap után már jó volt visszatérni a „civilizációba”.

Nagy segítség lett volna, ha kísérő autóval rendelkezünk, de így volt igazi kihívás teljesíteni.

A végső mérleg GPS szerint 896 km evezés, 40 átemeléssel 18 nap alatt. A terveink szerint 20-21 nap alatt értünk volna le. Az időjárásra panaszunk nem lehet, ha megrendeljük se lehetett volna jobb. Igaz fent északon minden nap esett, de csak éjjel, nappal 24-26 fok volt, az utolsó napokban volt nagyon meleg. A felszerelésünk optimálisra sikerül – a sátor kivételével, de ezt Kremsben orvosoltuk – igaz ,esőre készültünk így sok meleg ruhát nem is használtunk, de a felszerelésben mindenképpen helye volt. Kettőnknek a két 60 l hordó és a két kb. 30 l zsák elég volt. Bevásárlásokra érdemes időt szakítani, nálunk főleg a folyadék után pótlásra. Németországban a szemét elhelyezése okozott egy kis gondot, de előbb-utóbb sikerült becserkészni valami szemetest a nap során. Kempingek végig jól felszereltek, a díjak 7-10 euró/fő között változik, van rá lehetőség érdemes betérni, bár a vadkempingnek is meg van a romantikája.

Végezetül pár sor Gizkétől:

Az Endre mindent részletesen leírt, így csak egy kis összegzést szeretnék. Kísérő autó nélkül, csak azok vállalják a túrát, akiknek nagy a kitartásuk, türelmük egymáshoz. Nagyon munkás utunk volt, és sokszor próbára tett minket, de a látvány mindent kárpótolt. Életem eddigi legnagyobb élménye volt. Látni a Dunát, ami állandóan változtatja a színét, méretét, folyását. Kellemesen csalódtam a német emberekben , nagyon kedvesek és közlékenyek, ezt az osztrákoknál már kevésbé tapasztaltuk.

Ajánlom mindenkinek, aki szereti a természetet, a kenu túrákat.

 

Köszönjük Endrének és Gizkének a túrabeszámolót! Vidra