Lelkes vadvizes kajakos társaim tavaly novemberben mind kidőltek a télire fordult időjárás miatt, így aztán különösen nagy izgalommal vártam a 2008-as év első közös vadvizes kajakozását a síkvízi túrák után. Egész héten néztük a vízállásjelentést, bevezetőnek olyan WW II-III-as folyót kerestünk, ami nincs túl messze (1 napos túra lévén) és van benne elég víz.
Mivel a hét második felében a Schwarza vízállása folyamatosan minimum felett volt, így végül is azt választottuk. (Más választási lehetőségünk nem is volt igazán.) Ennek én azért örültem különösen, mert a schwarza-i beszállónál betorkolló Nassbach nevezetű patakot már régóta meg szerettem volna evezni, és bíztam benne, hogy most erre lesz elegendő idő és lesz benne elég víz is.
Vasárnap reggel a korai indulás szűkösen jött össze, mert a pakolással, bevásárlással, tankolással gyakorlatilag annyi időt sikeresen el is tököltük, amennyi idő alatt közel fel is értünk volna Mecsóval Szombathelyre, így aztán ezt tekintve felesleges is volt feljönni előző nap este. (Legalább egy jót videóztunk Andrásnál.) Az evezős körökben teljesen megszokott több órás csúszások mellett azonban a mi röpke kis órácskás késlekedésünk bőven belefér.
Magyarországon egész hétvégére folyamatos viharveszély-jelzés volt érvényben, ugyanennek a szombati viharnak a nyomait folyamatosan láttuk a folyó felé útközben is és evezés közben a folyón is. Rengeteg volt mindenfelé a kidőlt fa és a letört ág. Erre a területre komoly vihart vasárnapra az előrejelzések nem mutattak, 0-8 fok közti hőmérsékletet, max. 40 km/h-s szelet jósoltak. Mivel a folyó végig az út mellett halad az időjárás túlzott mértékű romlása esetén nagyon gyorsan ki tudtunk volna szállni a vízről.
A Schwarza online vízállás mérője Gloggnitz-ban van, kissé lejjebb az általunk is evezett, Höllental-nak nevezett szakasztól. Amikor odaértünk a folyóhoz, a vízállás a jelentésnek nagyjából megfelelt. Beletörődve állapítottuk meg, hogy az előző napi esőzés éppen csak a minimum felettire emelte a vizet. (Bezzeg most, egy nappal később, a cikk írásakor jobb víz van.)
A tegnapi időjárásra a hűvös, pár fokos hőmérséklet mellett a néha viharosra erősödő szél és a szemerkélő vagy szakadó eső volt a jellemző, illetve ezeknek a lehetséges kombinációi. Eveztem már jobb időben is.
Gábor az időjárást látva nem is öltözött át, így aztán egy fővel megfogyatkozva végülis először ketten, majd hárman, majd a végén megint ketten eveztünk.
A Nassbach
A Schwarza alacsony vizét látva nem sok esélyt adtam arra, hogy a Nassbach-on tudunk evezni, de azért ha más miatt nem, a helyismeretszerzés miatt elindultunk felfelé a patak menti úton a Nassbach torkolatától.
Pataknézőben didergős közben.
(A Schwarza beszállója pont a Nassbach torkolatánál van.) Négy kilométerre feljebb torkollik bele a Nassbach-ba a Preinbach. Innen szerettem volna evezni, mert a két patakot külön evezni sokkal több víz szükséges.
A Nassbach és a Preinbach összefolyás.
Csak a teljesség kedvéért:
A Preinbach a torkolatáig kb. 6 km-en evezhető, WW II-III(+) az Internetes anyagok szerint.
A Nassbach a Schwarzá-ba torkollásáig kb. 5 km-en evezhető, WW II-IV, a nehezebb részek (WW II-IV) az első két kilométeren vannak. Az általam tervezett szakaszt (Preinbach torkolat – Nassbach torkolat) WW II+-nak írták, ezzel én nagyjából egyet tudok érteni, bár normális víznél szerintem van benne pár meglepetésre okot adó hely.
A két patak összefolyásáig mentünk fel, itt kezdtük el megnézni a patakot partról. Az összefolyás alatt nem sokkal van egy rövid köves zúgó, ami ennyire alacsony víznél evezhetetlen, csak széttöri a hajót. Átemelés nem lett volna túl bonyolult. Normális víznél azért szerintem egész jó hely lehet.
Ekkora víznél csak pattogva lehet lecsúszni.
Az előbbi zúgó és a korhadt gát között semmi nehéz.
Innen pár egyszerű kanyar, majd van benne egy régi, korhadt fa gát. Az útról részben, a bal parttól a közepéig látható, a jobb part melletti részt fentről, az útról nem lehet látni. Annyit láttunk, hogy egy fa van keresztben pont a gátnál, szerintem a gátból szakadhatott ki. Fentről nem láttam biztosan, de a fa helyzetéből úgy gondolom, hogy talán a jobb szélén le lehet csúszni. Az átemelés meggondolandó lehet, előzetesen szerintem ezt a helyet érdemes lehet megnézni.
Az útról készül képen látható a beékelődött fa.
Mivel nem akartunk ilyen hideg időben átemelgetni és a víz is elég alacsony volt, úgy döntöttünk, hogy a korhadt gát alatti hídtól indulunk el. Andrással eveztük ketten a Nassbach-ot, addig Mecsó és Gábor levitte a kocsikat a Nassbach torkolatig. Alacsony víz volt, így pár követ elkaptunk a kajakok aljával.
Gyorsfolyású, szűk patak, nagy eséssel, kevés limánnyal. Akadály kevés, pár említésre méltó zúgó. Könnyű evezni, veszélyt talán csak az esetlegesen beborult fa jelenthet. Az út végig kíséri, bárhol be lehet szállni. Az első (?) hídnál van vízmérce. Nagyvíznél jó lesz visszajönni.
A Schwarza
A Schwarza könnyed kis WW II-es víz, néhol egy-egy WW III-as zúgóval. Alapvetően nagyon barátságos kis folyócska, kezdőknek ideális terep gyakorláshoz.
Egy hely kivételével a a folyó könnyen evezhető, borulás után sem tör össze, motyót is könnyű összeszedni. Normális víznél van pár játszadozásra alkalmas hullám is.
Beszéljenek a képek.
Mecsó és új társa, a Bliss Stick Huka
András. Normális víznél, itt az első fahíd alatti hullámnál lehet a szörfözést is tanulgatni.
Az előző napi vihar nyomai a vízen is észrevehetőek voltak.
Mecsó ismerkedik a Hukával.
Nem squirt, csak rodeo.
Mecsó a habokban.
András ugyanott.
A kanyonban szakértünk.
Baszki, úgy néztek fiúk, mintha szenvednétek!
A táj gyönyörű.
Mecsó.
Mecsó első vadvizes vizes élménye után.
Mecsó, mellette a rodeós hullám.
Gábor, aki fázott és nem evezett.
Ez a már említett hullám.
András jegesmedvékhez is illően itt akart szörfözgetni, a hullám párszor földhöz csapta, a sok-sok téli uszodázásának viszont volt eredménye is, mert tartott eszkimófordulóból is bemutatót. Brrrr. Nagyon hideg volt a levegő és a víz is. András itt kiszállt, mert szerinte innen már nincs semmi. (Rengeteg dolgot lehet gyakorolni akár egy tavon is. Szerintem.) Így ketten mentünk tovább Mecsóval. Volt valami, mert gyönyörű volt a táj és az evezés is nagyon jó volt. Bánhatod András!
Ez itt a vége. Végállomás, kiszállás.
Az időjárás viszontagságai és az alacsony vízállás ellenére nagyon jól éreztem magam a túrán.
Nassbach – 2008.03.02. (Ausztria, korhadt gát – torkolat, 1 km, WW II, Schwarza Gloggnitz 177 cm)
Schwarza – 2008.03.02. (Ausztria, Singerin – Hirschwang, 12 km, WW II-III, Gloggnitz 177 cm)
