Detti túrabeszámolója: Lapincs – Rába, Határugrás 2. 2008.12.29.
2007-ben a Schengen-i övezethez csatlakozott Magyarország. Ennek örömére, és előnyeit kihasználva gondoltuk úgy (Vidra), hogy Weking barátainkkal együtt megpróbálunk egy kis vízitúrás hagyományt teremteni, így az évzáró evezésünk immár másodszor egy „határugrás” lett.
Reggel 6 órakor megérkeztek Csárliék, még sötétben az udvaron már jövés-menés, hajókötözés, pakolás, és nem sokkal később szinte még az éj leple alatt kiosontunk kis falunkból, így a mai „hát ti meg hová mentek, nem vagytok normálisak” és társait szerencsésen megúsztuk. Egerszegen csatlakozott hozzánk Krisztián, aki a Bugyborék színeiben vett részt kalandunkban. Következő megálló a rábafüzesi benzinkút, itt egyesítettük erőinket a Weking csapattal és a sörivás mai bajnokával a szabadúszóként induló Zsomborral.
Nem sokkal később már pakoltuk is le a hajókat Königsdorf-ban. Hideg volt, mínusz 4-5 Celsius , de mi kemények vagyunk, és „mivel nincs rossz idő csak rosszul öltözött ember”, szépen mindenki beöltözött. Ki jobban, ki kevésbé
én a Michelin emberkéhez hasonlítottam.
Majd némi tea, forraltbor vagy pálinka és indulás a mindenki előtt ismeretlen, de a műholdképek alapján izgalmasnak ígérkező Lafnitz felfedezésére.
Körülbelül 20 perc evezés után el is érkeztünk az első átemeléshez.
Mint a képeken is látszik még mindig nem volt túl meleg, így Ati és én megtoldottuk az átemelést és sétáltunk egy picit (kb. 200m-t) a hajóval mire újra vízre tudtunk szállni, persze kizárólag csak azért, hogy a lábunk vérkeringése rendbe jöjjön.
Kisebb zúgók
majd egy kicsit nagyobb amit csak a polietilén hajókkal volt célszerű bevállalni
aztán egy kis nyugi, háborítatlan csend,
majd ismét az ismerős zúgás, és a horizont megtörése jelezte, hogy ismét ki kell szállni a hajókból.
Nem sokat haladtunk újabb kiszálló következett.
Újabb zúgás, szakértés, és végül ezen a gáton mindenki lejött.
Az utolsó gátat már csak Ati és Krisztián vállalta. 
Fél egy körül már Szentgotthárdra is értünk. Itt a Lapincs és a Rába összefolyásánál egy rögtönzött kupaktanács megállapodott abban, hogy Kis Hodzsi és Kisbigyusz (aki a megfázása miatt ma sajnos nem evezett) visszamennek az autóért Ausztriába és a magyarlaki gátnál várnak minket. Amíg a kulcsátadás és telefonálgatás zajlott Hodzsiék előre mentek, hogy egy arra alkalmas szép kis kavicspadon tüzet rakjanak, hogy elkészíthessük a forraltbort, amire már mindenki nagyon vágyott.
Mire mi megérkeztünk a szigetre már égett a tűz.
Itt aztán előkerültek a karácsonyi sütik, és a minden más otthoni finomság, ami a bor felforrásáig szépen el is fogyott.
Zsombor a nem is tudom hány söre után kicsit úgy állt mint aki hintacipőt húzott
, ezért inkább leült….
Mire a bor elfogyott, a tüzünk is szépen elaludt. Összepakoltunk, és irány Magyarlak. Itt már vártak minket az autók,
és némi pakolás után már ott álltunk szépen sorban a csörötneki pálinkafőzőben.
Miután mindenki átmelegedett -a sofőrök természetesen csak a kályha melegétől- átmentünk a műv. házba, ahol a nap méltó megkoronázásaként egy nagyon finom vacsorát kaptunk,
amit ezúton is meg szeretnék köszönni Hodzsinak, mert ő intézte.
2009 december 30. Határugrás. Korán idulunk, szép helyen evezünk, főzünk forralt bort, és ismét jó kedvünk lesz.
Résztvevők
Weking
- Horváth Attila (Hodzsi)
- Horváth László (kisHodzsi)
- Bíró Tamás (Bigyusz)
- Imre András (Öcsi)
- Lillik Zoltán (Zozi)
- Tóth Roland (Roli)
- Várnai Szabolcs (Zsenya)
- Bíró Balázs (kisBigyusz)
Vidra
- Kele Attila (fővidra)
- Keléné Majzik Berbadett (Detti)
Bugyborék
- Németh Krisztián (Krisztián)
Szabadúszók
- Bártfai Zsombor (Jombi)
- Czigány Tamás (Csárli)
- Dányádi Bese
Jövőre a Pinkán fogunk átevezni a Határugrás III. 2009-es túrán Ausztriából Magyarországra.
Detti túrabeszámolója: Lapincs (Lafnitz) – Rába, Határugrás 2. – 2008.12.29. (Ausztria – Magyarország, Sztg. Rába -50 cm)
