Az egységesítés miatt 1981-ben elfogadott és a cikkben ismertetett nemzetközi osztályozást az egész világon ismerik és elfogadják.

9 osztály van összesen, ebben van 3 síkvíz (ZW) és 6 vadvíz (WW).

 ZWA

Síkvíz, állóvíz, vagy éppen csak folyik. Evezni minden irányban lehet. Gyakorlatilag minden létező vízíjárművel lehet az ilyen vizeken közlekedni (kajak, kenu, csónak, vízibicikli). A víz sebessége 0-4 km/h. Ilyen, mindenki által ismert vizek például: Balaton, Fertő-tó, Tisza-tó.

ZWB

Lassan folyik. Evezni a folyásiránnyal szemben kicsit már nehezebb, de még lehet. A víz sebessége 4-7 km/óra. Kajakkal, kenuval evezhető, part mellett, a folyásiránnyal szemben csónakkal is. Ilyen a magyar folyók legtöbbje, például a Tisza.

ZWC

Könnyen belátható vízfolyás, egy két helyen (kanyarokban, szűkületekben) felgyorsul a víz, megjelennek a limányok, kisebb hullámok. 7 km/óránál gyorsabb víz. Kajakkal, kenuval járható, nagyobb és lassabb vízíjárművel itt már nem tudunk folyásiránnyal szemben evezni. Ilyen például a Rába folyónk.

WW I.

Könnyű vadvíz. Hajóból is belátható út, állandó hullámzás, gyors folyás, limányok, kisebb örvények. Gyakorlott, helyismerettel rendelkező vezető. Itt már kötelező a védőfelszerelés (mentőmellény, sisak, mentőeszközök). Kajak, kenu, raft. Kajakban javasolt a spricc-deck (hullámkötény) használata. A hajók itt már könnyebben sérülhetnek, emiatt üvegszálas hajók használatát nem javaslom. Merev testű, nyitott kenukkal eddig érdemes túrázni, e felett már túl sok víz jönne be a hullámok miatt. Magyar folyóink közül a Rába, Mura, Dráva, Hernád bír rövid szakaszokon ilyen jellemzőkkel, méltán kedvelt külföldi folyók közül a Moldva és a Dunajec a legismertebb.

WW II.

Közepes vadvíz. Itt már nem mindig jól belátható az útszakasz. Nagyobb hullámok, emiatt a gumihajók alján kell kifolyó, kajakokra hullámkötény. Kezelhető limányok és örvények. Belátható szakaszokon könnyen evezhető (ezért fontos a helyismeret). Kisebb akadályok előfordulhatnak. Gyakorlott, helyismerettel rendelkező vezető. Kötelező a védőfelszerelés (mentőmellény, sisak, mentőeszközök). Vadvízi kajak, kenu, raft. Gyakorlat szükséges vagy túravezető. Önmentés eddig a szintig könnyű. Magyarok által ismert víz: Salza és Soca könnyebb részei.

WW III.

Nehéz vadvíz. Nehezen belátható útszakasz, a „jobbik” út kiválasztása olykor nehéz. Nagy és rendszertelen hullámok, kisebb esések, nehezen kezelhető örvények és limányok. Nagyobb akadályok (sziklák), kisebb vízhengerek. Kötelező a védőfelszerelés (mentőmellény, sisak, mentőeszközök). Vadvízi kajak, raft. Önmentés itt már nem mindig könnyű. Komoly gyakorlat szükséges. Magyar rafting cégek eddig a nehézségi szintig szerveznek kereskedelmi rafting túrákat. Ismert vizek: Salza kanyon, Soca Trnovo szakasz, Soca Bunker katarakt.

WW IV.

Nagyon nehéz vadvíz. Komoly helyismeret szükséges, előfordulhat, hogy szükség van partról vonaltervezésre. Parti biztosítás szükséges lehet. Nagyon nehezen belátható út. Nagyobb esések, folyamatos akadályok. Nehezen kezelhető limányok, örvények, hengerek. Rendezetlen és nagy hullámzás. Nagy sziklák, alámosások, éles kanyarok. Kötelező a védőfelszerelés (mentőmellény, sisak, mentőeszközök). Vadvízi kajak, raft. Komoly gyakorlat szükséges. Ismert kajakos víz például Soca Kis kanyon, Soca Tanpálya, Soca Kobarid.

WW V.

Ez van a TV-ben. Nagyon komoly helyismeret szükséges, mivel egy rossz útvonal kiválasztása végzetes lehet. Vonaltervezés szükséges, a partról el kell dönteni előre, hogy mi lesz az útvonal. Nagy vízhozam, szifonok, elzárt területek, veszélyes hengerek. Biztosítás szükséges. Ezt már jobb, ha anyukád és a barátnőd nem látja. Nagyon magas szintű technikai tudás és nagyon komoly gyakorlat szükséges.

WW VI.

Az elméleti evezhetőség határa. Csak bizonyos vízállásoknál evezhető, de akkor is veszélyes.

Megjegyzések:

• A vízállástól sokat változhat egy folyónak a besorolása. Akár több besorolást is ugorhat felfelé. Ismeretlen víznél a vízállást a minimum – optimális/közepes – maximum vízszint adatokkal adják meg az evezősöknek. Minimum víz alatt nem érdemes evezni, mert leül a hajó a mederbe (azaz kopog), maximum víz felett pedig túl veszélyes.
• A besorolásokat +,- jelekkel szokták tovább pontosítani, például WW IV+, ez azt jelenti, hogy a négyesnél nehezebb, de még nem ötös. Kajakos szlengben elterjedt még a technikás négyes kifejezés is. Vadvízi kajakos szlengben ide tartozik még ez a két mondat: „Útról nézve hármas…” és a „Nincs ott semmi…”.
• A besorolásnál nem veszik figyelembe a műtárgyakat, gátakat, ami egy könnyű besorolású víznél is veszélyt jelenthet. Akár életveszélyt is okozhat egy bukógát egy sima síkvíznél.
• Általános vélekedés szerint Európában kicsit felfelé soroljuk a vizeket.
• A besorolásnál nem tudják figyelembe venni a változó dolgokat, például a fahordalékot, rőzsegátat, szemetet, biológiai szennyeződést a folyóban, ami egy könnyű víznél is veszélyt jelenthet.
• Az evezhetetlen folyószakaszt a térképeken X jellel jelölik.
• Hiányosságnak tartom, hogy a besorolás alapján nem tudjuk, hogy egy folyószakasz azért kapja-e mondjuk a WW V-ös szintet, mert technikailag WW III, de van benne egy szifon, vagy könnyű menteni és biztonságos elúszásnál is, de evezéstechnikailag WW V-ös tudás szükséges. Pontosan emiatt (is) kell az új folyószakaszra rendesen felkészülni, a besorolás ismerete nem elég.

Említést érdemel a nem túl elterjedt Amerikai Osztályozás. Erről az osztályozásról Csaszitól hallottam. Ez az osztályozás 3 szempont alapján különbözteti meg a vadvizeket: technikai nehézség (1-től 6-ig), veszélyesség (1-től 6-ig), orvosi segítség (A, B, C). Az orvosi segítség megérkezhet: A – 1 órán belül, B – 24 órán belül, C – 24 órán túl. Tehát az első két pontozás az általam előzőleg megfogalmazott hiányosságot pótolja.